Új lehetőségek nyíltak ezzel a biológusok és az emberiség számára. A hosszú élet titka azonban csak 30 százalékban múlik a géneken.

Mindenki szeretné megfejteni a halhatatlanság titkát. A kutatók azonban az örök élet elixírjének keresése helyett inkább arra törekszenek, hogy felfedezzék, hogyan lehet 100 évig fitten élni. Ehhez azonban többre is szükség van, nem elegendők csak a jó gének.

A Kieli Egyetem tudósainak legújabb felfedezése szárnyakat adott az öregedéssel kapcsolatos kutatásoknak. Az édesvizekben élő hidrában Thomas Bosch sejtbiológus azonosított ugyanis egy olyan gént, amely megakadályozza az öregedést, és kvázi halhatatlanná teszi az állatot. Ez a FoxO-nak elnevezett gén a Fox-fehérjék nagy családjába tartozik, és ami jó hír: az emberben is megtalálható.

Minden ember számára lehetséges a halhatatlanság?

Az örök élet kezdettől fogva lehetetlen álma az emberiségnek. A modern tudomány azonban bizonyos szempontból lehetségesnek tartja. Már az is nagy előrelépés, ha a jövő embere sokkal tovább élne, mint mi – vélik a kutatók, reális határnak célozva meg a 125, esetleg a 150 éves kort.

Az öregedéskutatásban a számoknak nincs nagy jelentőségük, inkább annak, hogyan érhetjük el azt, hogy hosszú, egészséges életet éljünk, majd gyors halál vigyen minket a túlvilágra – állítja Stefan Schreiber, a Kieli Egyetem Mikrobiológiai Intézetének vezetője.

Jó gének, vagy jó élet?

A kutatók azok életét és génállományát vizsgálják, akik jóval tovább éltek, mint társaik. Több mint háromezer ilyen DNS-mintát vizsgáltak meg, és hasonlítottak össze olyan emberek DNS-eivel, akik kevesebb ideig éltek. Azt a következtetést vonták le, hogy három gén – illetve valószínűleg azért annál jóval több – felelős a hosszú életért. Az egyik gén az, amelyik igen szoros kapcsolatban áll az Alzheimer-kórral, illetve az emlékezettel, a másik, ami elősegíti a DNS-regenerálódást, a harmadik pedig a FoxO-gén, amelynek feladata a sejtek energia-háztartásának a szabályozása.

A FoxO-gént eddig is ismerték, tudták, hogy fontos szerepet játszik az öregedésben. Nagy dolog azonban a hidra-felfedezés, aminek köszönhetően ezentúl lehetőség nyílik a kísérletezésre. Egyre inkább bizonyosnak látszik: a hosszú élet titka csak 30 százalékban írható a gének kontójára, nagyobb részben az életkörülményeken múlik, meddig is élünk.

Foglalkoztatás, elismerés, szociális kötődés

A világ legtöbb százévese a japán Okinava-szigeten él. A szigetlakókat vizsgálva a kutatók felismerték, hogy a hosszú életnek a sok testmozgáson, az egészséges táplálkozáson túl titka még a foglalkoztatás, az elismerés és a szociális kötődés is.

Ugyanezt állapították meg a kutatók a szardíniai lakosok esetében is. Itt az átlagéletkor messze meghaladja a 90 évet. Olaszország a maga hétezer százévesével Európának azon része, ahol a legtöbb százéves él. Summa summarum: az aktivitás, az optimizmus és a közösséghez való tartozás – ezek a kulcsfontosságú tényezők, amelyekben a százévesek megegyeznek.

A százévesek klubja gyorsan növekszik

Németországban a férfiak átlagéletkora 77 év, míg a nőké 82. 2011-ben hatezer német ünnepelte a 100. születésnapját, vagyis tízszer többen, mint 40 évvel ezelőtt. És számuk csak egyre több lesz: a statisztikák azt vetítik előre, hogy minden második gyermek, aki mostanában Németországban világra jön, megéli a 100. születésnapját. A százévesek száma ugyanis tízévente megduplázódik. A hosszú élet egyik titka ezek szerint mindenképpen kötődik a jobb életkörülményekhez.