Minden második fiatal vállalna munkát külföldön, ám többségük - tíz fiatalból kilenc - haza is térne, és hosszú távon Magyarországon szeretne élni - derült ki a pénteken Budapesten közzétett Magyar Ifjúság 2012 reprezentatív kutatás gyorsjelentéséből.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter riasztónak mondta, hogy a fiatalok milyen nagy arányban képzelik el a "közeljövőjüket" külföldön, ugyanakkor pozitív visszajelzésnek nevezte azt, hogy a középtávoli és távoli jövőjüket mégis Magyarországon szeretnék leélni.
Azt hangoztatta, minden segítséget meg kell adni ahhoz, hogy "a külföldre menetel és a hazatérés dinamikája az élet természetes része lehessen", és hogy a hazatérés célja minden fiatalnak ott legyen az életstratégiájában.
A kutatás adatai szerint a 15 és 29 év közötti fiatalok a legfőbb visszatartó erőnek a családot, valamint a hazájukhoz való ragaszkodást említették. Távozásuk okaként pedig kétharmaduk a külföldön várható jobb megélhetést mondta.
A nyolcezer fiatal megkérdezésével végzett felmérés szerint - amelyet 2000 óta, négyévente végeznek el - a gazdasági válság hatása érzékelhető a korosztály gyermekvállalási terveiben; eszerint a párok csupán átlagosan 1,7 gyereket akarnak. Most először kevesebb a házasságban, mint az élettársi viszonyban élők száma. Míg 2000-ben még a korosztály 22 százaléka élt házasságban és csak 7 százaléka élettársi kapcsolatban, addig mára a házasságban élők aránya 10 százalékra csökkent, az élettárssal való együttélést viszont a fiatalok 17 százaléka választja.
A kutatás szerint a fiatalok szabadidős tevékenységében az internetezés már megelőzte a televíziózást. A megkérdezettek 80 százalékának a lakóhelyén van számítógép és 74 százalékáéban internet is, ez az arány az elmúlt négy évben érdemben alig változott. Ezzel kapcsolatban azonban arra figyelmeztettek, hogy van egy leszakadó réteg; a fiataloknak ez a köre a jelek szerint "távol marad az információs társadalomtól".
Csaknem minden harmadik fiatalnak van okostelefonja, tízből heten pedig tagjai valamelyik közösségi oldalnak. Az érdekes adatok közé tartozik, hogy a közösségi oldalakon való részvétel, a "virtuális barátkozás" a fiatalabbaknál magasabb arányú; a 15-19 évesek 75 százaléka, amíg a 25-29 év közöttieknek "csak" a 61 százaléka van azokon jelen, és előbbiek ismerősei száma is lényegesen több.
A felmérés elemzői szerint a fiatalok negyede magányos, nincsenek barátai, továbbá "veszélyes trendnek" nevezték, hogy a korosztály mindössze harmada végez rendszeres testmozgást a kötelező tornaórákon kívül.
A Kutatópont kft. egyik projektcége által 2012 szeptember és november között végzett adatfelvétel részletes jelentése 2013 májusára készül el, az már tartalmazza majd a felmérés vallást és politikát érintő adatainak elemzését is.