A 2008-as válság átalakította a fogyasztók gondolkodását, pénzügyi szokásait is - manapság csak kevesen vennének fel hitelt, és csökkent az erre buzdító reklámok eredményessége is.

A GfK piackutató intézet az úgynevezett Retail Banking Monitor (RBM) kutatás keretében gyűjt adatokat minden évben a közép- és kelet-európai országok pénzügyi piacának legfontosabb mutatóiról. Az idei felmérés Magyarország mellett még 14 közép-kelet európai ország piacát vizsgálta.
Habár a pénzügyi szektor az egész régióban nehézségekkel küszködik, az RBM adatai alapján enyhén pozitív piaci tendencia kezd kirajzolódni a régió egészét tekintve. A banki szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság aránya Közép- és Kelet-Európában 6 százalékkal nőtt és 2011 végére elérte a 80 százalékot. Magyarországon a felnőtt lakosság 83 százaléka áll kapcsolatban bankokkal, és ez az arány alig változott az elmúlt években.

„A banki penetráció növekedése Magyarországon már nem elsősorban infrastrukturális kérdés, hiszen az ezer lakosra jutó bankfiókok számát tekintve a régió legtöbb országa előtt állunk. Úgy gondolom, hogy sokkal inkább a pénzügyi kultúra, és a bankokkal szembeni attitűd az, ami meghatározó lesz a fejlődés szempontjából” – mondta el Dunai Albert, a GfK Hungária pénzügyi kutatási szektorért felelős vezetője.

Ha közelebbről megnézzük a banki termékek használatát Közép- és Kelet-Európában, azt láthatjuk, hogy a banki folyószámlák használatának elterjedése a banki szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság arányának növekedésével függ össze. Dinamikus növekedés tapasztalható viszont a bankkártyák és az internet banki szolgáltatások területén. 2011-ben már minden második közép- és kelet-európai lakos használt kártyát a vásárlásaihoz. Az internetes ügyintézés pedig olyan országokban is felgyorsíthatja a fejlődést, ahol a banki szolgáltatások használata a nagy földrajzi távolságok, vagy a gyengébb infrastruktúra miatt eddig elmaradt a régiós átlagtól.

A fogyasztói szokások és az igények megváltozását jól mutatja GfK banki reklámokkal kapcsolatos felmérése is. „A GfK Daphne kutatásban 2008 óta rendszeresen mérjük a hazai banki reklámok eredményességét több tényező figyelembevételével. Ez alapján az látjuk, hogy például a hitelajánlatokat népszerűsítő hirdetések ismertsége és kedveltsége nem változott az elmúlt négy évben, ám az ilyen reklámok mozgósító hatása a válság előtti érték felére esett vissza” – állítja Dunai Albert. „Ez összefügg a lakosság hitelektől való elzárkózásával, illetve a hitelfelvételi hajlandóság csökkenésével, amit a Retail Banking Monitor kutatás adatai is alátámasztanak” – magyarázta a jelenség okait a szakember.