A manchesteri rendőrség főparancsnoka, Sir Peter Fahy kedd esti sajtótájékoztatóján elmondta: a járőr betörésről szóló bejelentésre érkezett egy házhoz a nagyváros délkeleti Hattersley kerületében. Amint megérkeztek, az egyébként hivatalosan lakatlanként nyilvántartott házból kijött egy férfi, és az utcán tucatnyi lövést adott le a két rendőrnőre, majd egy kézigránátot is felrobbantott.
Sir Peter szerint a halottkémi vizsgálat határozza majd meg, hogy a rendőrök halálát a lövések vagy a gránát robbanása okozta-e.
A gyilkosság után a gyanúsított, a 29 éves Dale Cregan - akit két korábbi gyilkosság gyanújával már köröztek - önként feladta magát a legközelebbi rendőrőrsön.
A rendőrkapitány a kedd esti sajtótájékoztatón kijelentette: vannak arra utaló jelek, hogy Cregan maga hívta ki a rendőröket. Sir Peter hozzátette: a rendőrségnek egyelőre fogalma sincs, hogy mi lehetett a bűncselekmény indoka.
A keddi manchesteri kettős rendőrgyilkosság az utóbbi csaknem fél évszázad legsúlyosabb, rendőröket érintő bűncselekménye Nagy-Britanniában. A legutóbbi hasonló eset 1966-ban történt, amikor három rendőrt lőttek agyon Londonban. Annak a bűncselekménynek az egyik tettese, Harry Roberts azóta is börtönben van.
Nagy-Britanniában - ahol a nem kommandós vagy terrorelhárító feladatokra kiképzett, utcai járőrözést végző rendőröknél hagyományosan nincs tűzfegyver - rendkívül ritka a rendőrgyilkosság, ugyanazon bűncselekmény során egyszerre két rendőrnőt pedig még soha nem öltek meg.
Rendőrnő legutóbb 2005-ben lett gyilkosság áldozata. Az észak-angliai Bradfordban a négygyermekes Sharon Beshenivsky egy utazási irodában történt rablási kísérlet helyszínére szállt ki egy másik rendőrnővel, de a bűnözők mindkettejükre rálőttek. Beshenivsky azonnal meghalt, társa súlyosan megsérült, annak ellenére, hogy - jóllehet fegyver náluk sem volt - mindketten golyóálló mellényt viseltek.
A bradfordi rendőrgyilkosság után Lord John Stevens, a Scotland Yard nem sokkal korábban leköszönt volt főparancsnoka - aki e minőségében hivatali ideje alatt a legmagasabb rangú brit rendőrtiszt volt - a halálbüntetés nagy-britanniai visszaállítását szorgalmazta. Lord Stevens az egyik brit bulvárlapban közölt cikkében annak idején így írt: egész életében ellenezte a halálbüntetést, de Sharon Beshenivsky hidegvérű meggyilkolása után megváltoztatta e véleményét, mivel szerinte "a gonosz e szélsőséges megnyilvánulására csak a legszélsőségesebb választ lehet adni, ez pedig a halál".
Nagy-Britanniában 1965-ben törölték el a halálbüntetést, visszaállítása nincs napirenden.