Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken átadta az Országgyűlésnek a 2014. első félévi ellenőrzési tervet, ennek egyik kiemelt témaköreként ellenőrizni fogja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hátralékkezelési és végrehajtási tevékenységét, ezen belül a NAV kiemelt adózók körében végzett tevékenységét - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.

Ismertette: a zárszámadás ellenőrzése keretében minden évben ellenőrzik az adóhatóságot is: az elmúlt 10 évben összesen 23 számvevőszéki ellenőrzés érintette a NAV-ot, illetve a korábbi APEH-et, ezek a jelentések nyilvánosak, az ÁSZ honlapján hozzáférhetők.
Beszámolt róla: az adóhatóságnál nyilvántartott hátralékállomány szinte minden évben nőtt, 2012 végéig már meghaladta a 2100 milliárd forintot, a hátralékok kétharmada nem működő adózókhoz kapcsolódik, a behajtás ez esetben kétséges. Az ÁSZ azonban feltárta azt is, hogy az adóhatóság a fennálló hátralék beszedésére nem minden esetben intézkedett, így 2012-ben több mint 260 milliárd forint, működő adózókhoz kötődő hátralékra nem indította meg a végrehajtási eljárást. Ez az összeg csaknem 54 milliárd forinttal haladta meg a 2011-es adatot - hangsúlyozta.
Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a központi költségvetés bevételeinek túlnyomó többségét kitevő adóbevételek szakszerű megtervezése fontos eleme a stabil és kiszámítható költségvetési politikának, ezzel összefüggésben az adóhatóság ellenőrzését az ÁSZ szisztematikus terv szerint végzi. A jövő évben a NAV-ot érintő számvevőszéki ellenőrzés fókuszában a korábbi ellenőrzések során magas kockázatúnak ítélt hátralékkezelési, valamint a kiemelt adózói körben végzett adóztatási és ellenőrzési tevékenység áll majd - emelte ki Domokos László.
Kérdésre elmondta: a parlamentben zajló viták kapcsán döntöttek úgy az ÁSZ-nál, hogy ismét beveszik az ellenőrzési tervbe az adóhatóság beszedési, hátralék-kezelési gyakorlatát. Hozzátette: nem Horváth András felvetései ösztönözték a ÁSZ-t a hátralékkezelés ellenőrzésére, a NAV volt munkatársa nem kereste meg a számvevőszéket.
Arról is szólt, hogy az ellenőrzés részeként a számvevők megvizsgálják majd azt, hogyan működik a NAV azon rendszere, amely az áfacsalások elleni küzdelemben az Európai Unió tagállamainak együttműködését támogató nemzetközi adatcsere mechanizmussal (az úgynevezett EUROFISC rendszerrel) áll kapcsolatban. Ezt az ellenőrzést az EUROFISC működésének határon átnyúló jellege miatt több ország részvételével, párhuzamosan végzik - tette hozzá.
A jövő év első félévi ellenőrzésekről kifejtette: az ÁSZ törvényi előírás alapján rendszeresen ellenőrzi az országgyűlési, valamint önkormányzati és nemzeti, etnikai kisebbségi képviselő-választások lebonyolításához felhasznált közpénzeket. Így a jövő évi választások kapcsán ellenőrizni fogják a központi költségvetésből kapott támogatásokat is, a 2014-es országgyűlési választások lebonyolításához kapcsolódó ellenőrzéseik eredményeit pedig a választásokat követően, 2015 tavaszáig hozzák nyilvánosságra. Folytatják az önkormányzatok, valamint a többségi önkormányzati és állami tulajdonban lévő vállalatok ellenőrzését is.
Az ÁSZ elnöke kitért arra is, hogy idén stratégiai területnek nyilvánították az ellenőrzők ellenőrzését, vagyis olyan intézményeket is vizsgálat alá helyeznek, amelyek maguk is végeznek ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet. Ismét ellenőrzik majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működését, és az MNB-be integrált Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének korábbi tevékenységét is értékelik.
Az ÁSZ arra törekszik, hogy az ellenőrzési kapacitásait a leginkább kockázatos területekre összpontosítsa, és stratégiai célnak tekinti az ország-kockázatok feltérképezését. Ezek olyan területek, ahol kiemelt makrogazdasági kockázatok vannak, amelyek veszélyeztethetik a mindenkori költségvetés egyensúlyát - mondta Domokos László.