A Tienven-1 2020-ban indult útnak és tavaly májusban érkezett meg a vörös bolygóhoz. A magával vitt Csu-Zsung marsjáró május 15-én szállt le az Utopia Planitián, a Mars északi féltekéjén található hatalmas síkságon, és azóta felszíni kőzetmintákat gyűjtött és képeket készített.

A Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) közleménye szerint az űrszonda teljesítette kitűzött feladatait, egyebek mellett közepes felbontású képeket készített a bolygó egész felszínéről.

A közösségi médiában közzétett képeken a zord marsi táj látható: poros vörös dűnék, vulkáni kúpok, becsapódási kráterek, a déli pólus jégtakarója, valamint a Naprendszer legnagyobb kanyonja, a Valles Marineris sziklái és gerince.

A kínai űrszonda az elmúlt több mint egy év alatt 1344 alkalommal kerülte meg a Marsot, és minden szögből készített felvételeket a bolygóról, miközben a rover a felszínt vizsgálta - idézte az CNSA közleményét csütörtökön a CNN.

A hatkerekű marsrover műszereivel információkat gyűjtött a Mars geológiai szerkezetéről, légköréről és talajáról. A szonda 1040 gigabájt nyers tudományos adatot gyűjtött, amelyet a Földre továbbított, ahol feldolgozták és átadták a kutatócsoportoknak további vizsgálat céljából.

A CNSA a szonda repülési adatait a NASÁ-val és az Európai Űrügynökséggel (ESA) is megosztotta, a tudományos adatokat pedig közleménye szerint a "megfelelő időben" a külföldi tudósok rendelkezésére bocsátja majd.

A Marson beköszöntött tél miatt, ami a hőmérséklet esésével és porviharokkal jár, a marsjáró május 18-án alvó üzemmódba helyezte magát, és legközelebb várhatóan decemberben, a marsi tavasz kezdetén lát munkához a megenyhülő időben. A keringő űrszonda viszont folytatja a feladatait.

A kínai Tienven-1 sikeres küldetése előtt amerikai és orosz űrhajó is landolt már a Marson, emellett India, az ESA és az Egyesült Arab Emirátusok űrszondái is a bolygó körül keringenek.