Újabb tanút, ezúttal az Állami Számvevőszék (ÁSZ) volt jogi osztályvezetőjét hallgatták meg hétfőn a Szolnoki Törvényszéken abban a büntetőperben, amelyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják Czuczi Mihályt, Kunszentmárton független polgármesterét és két társát.

Az ÁSZ volt osztályvezetőjének meghallgatását az előző tárgyaláson az ügyész indítványozta, mivel az akkori tanú - egy beosztott számvevőszéki munkatárs - néhány lényegi kérdésre nem tudott válaszolni.
A tanú elmondta: a település 2008. évi gazdálkodásáról elkészített jelentésben szerepelő, az önkormányzat és Capital Partners befektetőcég között létrejött szerződés - szavai szerint - "extra konstrukció volt". Mint fogalmazott, az önkormányzat szabad pénzeszközeit nem bízhatta volna oly módon egy brókercégre, hogy a rendelkezési jog teljesen kikerült a kezéből. Emellett kifogásolható volt a befektető cég magas jutaléka is, amely azt vonta maga után, hogy a CA nyeresége növeléséért minél több ügyletet kötött. Kunszentmárton önkormányzata befektetésre szánt pénzét csak betétben tarthatta volna a törvényi előírások alapján - tette hozzá a volt osztályvezető, a több korábbi tanú kijelentésével megegyezően.
Az ÁSZ volt osztályvezetője kitért arra is, hogy abban az időben már jó néhány önkormányzat vásárolt magának részvényeket, például Mol- vagy OTP-részvényt. Ezt tapasztalva az Állami Számvevőszék többször is kezdeményezte a jogi helyzet egyértelművé tételét. Az ügyben történt esetleges fejleményekről a tanú nem tudott beszámolni.
Az egyik vádlott a rendelkezési joggal kapcsolatban azt jelezte, hogy - ellentétben a tanú vallomásában elmondottakkal - a brókercég képviselője minden ügylet előtt telefonon felhívta őt, és csak hozzájárulásával kötötte meg az újabb üzletet.
A 2011 decemberében kezdődött per vádlottja a polgármester mellett a város jegyzője és a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának volt vezetője. A vádirat szerint a kunszentmártoni önkormányzat 2008 februárjában 900 millió forint értékben svájcifrank-alapú kötvényt bocsátott ki, majd a befolyó pénzből testületi döntés nyomán 96,5 millió forintot értékpapír-vásárlásra fordított.
E döntést jelentősen befolyásolta, hogy a Capital Partners nevű befektetőcég azt ígérte neki, a kockázattal járó tőzsdei ügylet eredményeként 80-100 százalékos haszon is elérhető. A szerződést az önkormányzat a megkötés után bő egy évvel felmondta, mert a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vizsgálatot indított a befektető ellen, tisztességtelen piaci magatartás miatt. Akkor azonban a pénzügyi befektetőtől a város már csak 18 millió forint körüli összeget kapott vissza, a többit kárként kellett elkönyvelnie.
A vádirat szerint a vádlottak azzal követtek el bűncselekményt, hogy az önkormányzat a kötvénykibocsátásból származó bevételéből értékpapírt vásárolt, holott a vonatkozó törvény szerint ezt a pénzt csak bankbetétben tarthatta volna. Az értékpapír elértéktelenedése miatt a várost több mint 78 millió forint vagyoni kár érte.