A bizalom a gazdaságnak azt jelenti, amit a remény az emberek számára - vezette fel Bajnai Gordon, korábbi miniszterelnök a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány, valamint az Együtt 2014 gazdaságpolitikai elképzeléseit bemutató konferenciát hétfőn Budapesten. A rendezvényen Oszkó Péter volt pénzügyminiszter az adójóváírás újbóli bevezetésére és második adókulcsra tett javaslatot, Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere pedig a versenyképességi problémákra hívta fel a figyelmet.

Az új gazdaságpolitikát azért kell a bizalomra kell építeni, mert az Orbán-kormány lerombolta a bizalmat és elégette a jövőt - jelentette ki a volt miniszterelnök.
Bajnai Gordon szerint a bizalomból beruházás, a beruházásból export, az exportból foglalkoztatás, a foglalkoztatásból bővülő fogyasztás lesz, s ha a hosszú távú megtakarítások is beindulnak, akkor beindulhat a magyar gazdaság.
Növekedési megállapodást kell kötni a bankokkal és a különadóval sújtott ágazatok szereplőivel - magyarázta. Szerinte a közbeszerzési rendszert át kell alakítani az átláthatóság érdekében úgy, hogy először az internetre kerüljenek fel a pályázatok.
Bajnai Gordon erőteljesen hangsúlyozta a jelenlegi kormány által kiiktatott szolidaritás jelentőségét, javasolva, hogy az uniós forrásokból 300 milliárd forintot a lemaradó térségek felzárkóztatására fordítson az ország.
A stabilitás nyomán 2018-ra válhat realitássá, hogy a magyar gazdaság teljesíti az eurócsatlakozás makrogazdasági feltételeit, ami megnyithatja az utat az eurócsatlakozás felé - hangsúlyozta a volt miniszterelnök.
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint azért van szükség új gazdaságpolitikára, mert az ország a leszakadás pályájára került, a potenciális gazdasági növekedés a nullához közelít.
Elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy az Orbán-kormány úgy csökkentette 3 százalék alá az államháztartási hiányt, hogy államosította a magánnyugdíj-pénztári vagyont, és az évente a GDP 1,5 százalékát elérő - magánnyugdíj-pénztárakba kerülő - járulékot a költségvetésben tartotta. Ezenkívül érdemi egyenlegjavulás nem történt - tette hozzá, jelezve, hogy az jövő nyugdíjvagyonának részbeni felélése ellenére az államadósság jelenleg a GDP 80 százaléka, azaz szó sincs csökkenésről.
A javaslatok között említette: az átlagbérig az adójóváírás visszahozására, 400 ezer forint feletti havi jövedelemnél második adókulcsra van szükség.
A leszakadás pályája helyett a növekedés pályáját ajánlja megvitatásra a Haza és Haladás - közölte Oszkó Péter, hozzátéve, hogy 4500 milliárd forint hiányzik az ország GDP-jéből, "ha az adatokat összevetjük az Orbán-kormány 2010. évi ígéretével".
Az egykulcsos adórendszer csődje miatt kiegyensúlyozott progresszióra van szükség az adórendszerben, ami azt eredményezi, hogy a minimálbéresek nettó jövedelme 8-10 százalékkal emelkedhet, és a legjobban kereső 8-10 százalék második adókulccsal adózik, amelynek mértéke a jelenlegi adókulcs közel másfélszerese, közel 24 százalék lehet - tette hozzá.
A Haza és Haladás javaslatot tesz emellett olyan adóalkotmányra, amely 60 napos türelmi időt ad az adójogszabályok hatálybalépésére, a költségvetés jobb átláthatóságára, negyedéves költségvetési beszámolóra az országgyűlés számára, a korábbi Költségvetési Tanács felállítására, valamint háromoldalú - a munkavállalók, a munkaadók és a kormány közötti - szociális megállapodásra - ismertette az elképzeléseket a volt pénzügyminiszter.
Chikán Attila közgazdász professzor, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a versenyképességi rangsorban 2012-ben a 60. helyre csúszott le a 2001. évi 29. helyről, és ennél is rosszabb az üzleti felkészültségben elért 86. helyezés. Ezt a visszaesést "nem lehet a jelenlegi kormányra rákenni", az az utóbbi 12 év külső folyamatainak és belső problémáinak együttes eredménye - tette hozzá.
A Világgazdasági Fórum 146 országot átfogó versenyképességi rangsora 111 elemet vizsgál, és a magyar mutatók közül lehangoló az intézményi rendszerben elfoglalt 80. hely, valamint a három legfontosabb piacot, a termékpiacot, a munkaerőpiacot és pénzpiacot mutató helyezés, amely az országot a 69.-79. helyre rangsorolta - mondta.
Chikán Attila kiemelte: a versenyképesség nem csak gazdasági kérdés, a magyar politikusoknak, gazdaságpolitikusoknak tudniuk kell, hogy a magyar társadalomban erős a paternalizmus, azaz az állami szerepvállalás igenlése. Véleménye szerint a versenyképesség javításához átfogó két-, vagy többpárti társadalmi támogatásra van szükség.
A konferenciát lezáró Bajnai Gordon elmondta, hogy a 60 szakértő által készített programot a jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodó Urbán László közgazdász koordinálta.