Meglepően kevesen használják a termékeiknél a Magyar Termék megjelölést, holott a szabályozó lassan fél éve van hatályban. A magyartermék-törvény továbbra sincs összhangban az uniós eredetjelöléssel - írja a Napi Gazdaság. Azzal, hogy az eredetre vonatkozik a termékjelölés, ellentétes az EU kifejezetten gazdasági szempontokat figyelembe vevő szabályozásával. Aki az EU szabálynak eleget tesz, jogszerűen írja rá a termékére, hogy magyarországi származású, sőt saját maga még logót is használhat, amely arra utal, hogy milyen minőséget képvisel.

Kevesebb mint negyven cég került fel eddig a Magyar Termék Nonprofit Kft. honlapján a Magyar Termék logót használók listájára, holott a magyartermék-törvény (a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról) tavaly szeptemberben lépett hatályba. Azóta elcsendesedett körülötte a hangzavar, pedig a magyar kormány számíthat ezen a fronton is egy kötelezettségszegési eljárásra az Európai Bizottságtól, ahogy hasonló jogszabály miatt Berlin és Párizs is az EU Bizottság szőnyegének szélén állt.

A minisztérium rendelete alapján a logót használó cégek nem minőségre, hanem eredetre utaló jelölést használhatnak, miközben erre van uniós jogszabály, amely elvileg felette áll a magyar rendeletnek. Brüsszel igyekezett kijavítani, helyesbíteni a magyar jogszabályt, hogy az például a készítésre és a termék kvalitásaira vonatkozzon − így feszültség nélkül ment volna át a jogszabály. Ám azzal, hogy az eredetre vonatkozik a termékjelölés, ellentétes az EU kifejezetten gazdasági szempontokat (például vámáru-besorolási alapokat) figyelembe vevő szabályozásával. Tehát, aki az EU szabálynak eleget tesz, jogszerűen írja rá a termékére, hogy magyarországi származású, sőt saját maga még logót is használhat, amely arra utal, hogy milyen minőséget képvisel.