Bár a kormánynak nincs hivatalos céldátuma az euró bevezetéséről, ami Magyarország számára uniós államként is kötelező, pénzügyi mutatóink tekintetében egyre közelebb kerülünk az előírt kritériumokhoz. Az államháztartási hiány megfelel az uniós kulcsszintnek, a háromszázalékos infláció pedig 2014–2015-re akár teljesülhet. Csaba László közgazdász azt mondta a Magyar Hírlapnak egy hiteles, komolyan vehető, euró melletti elköteleződés biztosítaná a stabilitást.

Az eurózónához csatlakozni kívánó államok inflációs rátáját a három legstabilabb államhoz kell igazítani legfeljebb 1,5 százalék eltéréssel, a költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3 százalékánál, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP hatvan százalékát, az irányadónak vett – tízéves államkötvényekre vonatkozó – kamatszintnek pedig ugyancsak az uniós referenciaszintre kellene mérséklődnie. Bár a feltételek közül az államadósságra vonatkozó kritériumtól még messze vagyunk, az államháztartási hiány már megfelel az uniós kulcsszintnek, az inflációs feltétel pedig 2014-15-ben teljesülhet. Nem esünk túl távol az irányadónak minősített kamatszinttől sem: a tízéves állampapírokra vonatkozó hozamszint hét százalék körül van, s ezen a téren a referenciaérték 6,5 százalék.

Egy új, komolyan vehető euró-bevezetési céldátumra lenne szükség ahhoz, hogy a piacok bízzanak bennünk – mondta a lapnak Csaba László közgazdász, aki szerint a „térképet és az iránytűt” a nemzetközi gazdaságtanban nem IMF-es készenléti megállapodásnak, hanem euróbevezetési céldátumnak nevezik. Arról van szó: ki kell tűzni egy olyan időpontot, amikorra az inflációt csökkenteni tudjuk, kiegyensúlyozottá tesszük az államháztartást, és az államadósság-ráta is csökken – jegyezte meg az egyetemi tanár.