Lubos Palata, a közép-európai témákkal rendszeresen foglalkozó publicista A szlovákokat a Benes-dekrétumok tették tönkre című írásában azt írta: ahogy a XIX. század végén Bécs volt Prága után a legnagyobb cseh város, úgy Budapest volt az a város, ahol a legtöbb szlovák élt; kétszáz éve a szlovákok Pesten még a lakosság többségét alkották.
A jelenség okait a törökökkel vívott néhány évszázados háborúkban kell keresni, amelyek gyakran a mai Magyarország területén játszódtak le, míg a történelmi Magyarország (csehül Uhersko) északi részét megkímélték a harcok. Így lett Pozsony a történelmi Magyarország fővárosa, a magyar katolikus egyház feje Nagyszombatban székelt, és a magyar főurak székhelyei is Felső-Magyarországon voltak - idézte fel. A háborúk után a Habsburg-monarchia telepesekkel próbálta meg újjáéleszteni az elpusztított részeket, és több tízezer német, szlovák, ruszin és cseh került a déli vidékekre. Létszámuk mára azonban nagyon lecsökkent - írta Lubos Palata.
Robert Fico szlovák miniszterelnök a Pilisi Szlovákok Központjának átadásakor Pilisszentkereszten "ékszernek" nevezte a magyarországi szlovák kisebbséget, és felszólította a magyar kormányt, hogy szenteljen neki figyelmet.
"A szlovákok valóban veszélyeztetve vannak Magyarországon. Falvaik szét vannak szórva, sehol sem alkotnak nagyobb egységet, tehát a természetes asszimiláció számára ideális alanyok. Hozzá kell azonban tenni, hogy a magyarországi szlovákok elpusztításához leginkább maguk a szlovákok járultak hozzá. Akkor, amikor a Benes-dekrétumok alapján +lakosságcserére+ kényszerítették Magyarországot. Ennek köszönhető, hogy 1946-ban 73 ezerrel csökkent az akkor 120 ezres magyarországi szlovákság létszáma. Ha tehát a szlovákok Magyarországon idővel eltűnnek, akkor ezt Pozsony főleg saját magának köszönheti" - zárta eszmefuttatását Lubos Palata.