A 2014-es európai parlamenti választásoktól 12 EU-tagállam - köztük Magyarország - lemond egy-egy EP-képviselői helyről az EP által szerdán Strasbourgban elfogadott előterjesztés értelmében. A változtatásra azért van szükség, hogy az előírt határidőre betartsák a Lisszaboni Szerződésben az EP összlétszámára meghatározott 751 fős felső határt, ugyanakkor fenntartható módon helyet biztosítsanak az idén júliusban érkező horvát EP-képviselőknek.

A tagállamok kormányai között erről már korábban létrejött a megállapodás, amelyet a mostani EP-jóváhagyás után még a június végén tartandó EU-csúcson hivatalosan is megerősítenek.

Az alku értelmében Magyarország EP-képviselőinek száma 22-ről 21-re csökken. Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Portugália és Románia veszít el egy-egy képviselői helyet. Az már korábban eldőlt, hogy Németország három mandátumról kénytelen lemondani.

Horvátország tehát most, július elsején 12 EP-képviselővel kezdi az EU-tagságot, de ez a szám már jövőre 11-re csökken.

Schöpflin György fideszes EP-képviselő közleményében Magyarország szempontjából jó kompromisszumnak minősítette a megoldást, amelynek értelmében lényegében 11 közepes méretű tagállam - köztük Magyarország - egy-egy mandátumot ad át a most belépő Horvátország számára. 'A nagyobb tagállamok részéről azonban folyamatos a nyomás, hogy a 2019-es ciklustól kezdve új, a népességi adatokon alapuló egzakt számítási módszer alapján történjen a mandátumok elosztása. Mivel az elmúlt időszakban is napvilágot láttak olyan javaslatok, amelyek értelmében hazánk négy-öt mandátumtól is eleshetett volna, nem tudni pontosan, egy ilyen metódus hogyan érinti majd a Magyarországhoz hasonló méretű, demográfiai és migrációs gondokkal is küszködő országokat' - figyelmeztetett Schöpflin.

A képviselő ezzel kapcsolatban rámutatott: a kis és közepes méretű tagállamok együttműködésének eredményeként az is bekerült az EP által most elfogadott szövegbe, hogy bármilyen felülvizsgálatnak össze kell kapcsolódnia a teljes uniós intézményrendszer egyensúlyának megőrzésével.

Az EP a nap folyamán arról is döntött, hogy jövőre április 14. és 17. között tartják az utolsó strasbourgi plenáris ülésszakot a jelenlegi összetételben. Az EP-választásokat minden tagállamban május 22. és 25. között rendezik meg - egyes országokban ugyanis hagyományosan nem a hét végén választanak -, majd az új összetételű EP július elsején tartja első ülését.