A középkor fekete halál néven ismert járványának áldozataiból származó baktériumminta DNS-ének teljes elemzését végezték el német kutatók, akik a kapott genomot összevetették a bubópestist okozó baktérium több mint 300 mai törzsének DNS-ével, és ennek eredményeként bizonyítékot szereztek egy korábbi, a 8-10. században lezajlott nagy bubópestisjárványra is.

A fekete halálnak is nevezett pestisjárvány 1347 és 1351 között Európa lakosságának mintegy 30 százalékát pusztította el. Tavaly Londonban tártak fel egy ebből az időből származó temetőt, és a maradványokból mintákat nyertek a járványt okozó Yersinia (Y.) pestis baktériumból is.
A Tübingeni Egyetem kutatói - akik eredményeiket a PLOS ONE című tudományos folyóiratban ismertették - először a középkori baktériumtörzs teljes genomját rekonstruálták, majd ezt összevetették a nyilvános adatbázisokban hozzáférhető több mint háromszáz Y. pestis baktériumtörzs genomjával, hogy megállapítsák az egykori és a mostani törzsek közti kapcsolatot.
Az összehasonlítás feltárta, hogy az elemzett 311 Y. pestis baktériumtörzs közül 275 vezethető vissza a középkori fekete halál járványra. Az adatbázisban azonosítottak egy 11 mai baktériumtörzsből álló klasztert is, amelynek tagjai egy 7. és 10. század közötti Y. pestis törzs fejlődési ágába illenek bele. Ez arra utal, hogy a megadott időszakban bubópestisjárvány folyhatott le Európában. A kutatók feltételezése szerint ez a Kelet-Római Birodalomban Justinian császár korában, a 6. és a 8. század között lezajlott pestisjárvány lehetett.
Az eredmény meglepetésként érte a kutatókat, mert ellentmond korábbi megállapításaiknak. "Új elemzésünk azt sugallja, hogy a bubópestis már a késői Római Birodalomban is sokakat ölt meg" - idézte Johannes Krause paleogenetikust, a kutatók egyikét a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.