Bűncselekmény hiányában felmentette első fokon Kiss Ernő nyugalmazott rendőr dandártábornokot a rágalmazás vádja alól a Pesti Központi Kerületi Bíróság kedden; az ügyben korábban Draskovics Tibor volt igazságügyi és rendészeti miniszter tett feljelentést Kiss Ernőnek egy interjúja miatt.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség képviselője a bűnösség megállapítása érdekében fellebbezett. Az ügy előzménye Kiss Ernő egy 2008-ban adott interjúja, amelyben azt állította, hogy 1996-ban Horn Gyula akkori szocialista kormányfő utasítására állították le a Draskovics Tibor akkori pénzügyminisztériumi államtitkár és helyettese ellen folytatott Hézag fedőnevű operatív nyomozást. A hvg.hu portálnak adott interjújában az Országos Rendőr-főkapitányság egykori Központi Bűnüldözési Igazgatóságának volt vezetője arról beszélt: felmerült a gyanú Draskovics Tibor akkori államtitkár és helyettese ellen, hogy hivatali hatalmukkal visszaélve érték el, hogy a Vám- és Pénzügyőrség 83 millió forintról 100 ezer forintra csökkentse egy üzemanyag-forgalmazással foglalkozó cég bírságát. Az érintett vállalkozás a Kuwait Petroleum Hungary Ltd. (Q8) volt. A bíróság arra a tényállításra elrendelte a valóság bizonyítását és megállapította: valóban felmerült a gyanú, ezért is rendelték el az operatív feldolgozást, amelynek épp ezt kellett volna kiderítenie. A bíró indoklásában kifejtette: az eljárás során meghallgatták az operatív feldolgozás résztvevőit és valamennyien arról számoltak be, hogy nem szabályosan zárták le az operatív feldolgozást. Kiss Ernőnek arról az állításáról, hogy Horn Gyula akkori kormányfő egy négyszemközti beszélgetésen kérte az eljárás lezárására, a bíróság azt mondta: ez Horn Gyula becsületére nézve lehetne vizsgálandó, de a volt kormányfő nem terjesztett elő ilyen igényt. Kiss Ernő az interjúban arról is beszélt: a pénzügyminisztériumi vezetők utasították a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának akkori vezetőjét a soron kívüli intézkedésre, arra, hogy a korábbi határozatot a Q8 javára meg kell változtatni. Az akkori legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán ugyanakkor óvást nyújtott be a tárcához a törvényes állapot helyreállításáért, ezt az akkori pénzügyminiszter, Bokros Lajos elfogadta, és a jövedéki bírság összegét 83 millió forintban állapította meg.