Elutasította a köznevelési és rendőrségi törvény egyes rendelkezései ellen benyújtott ombudsmani indítványokat az Alkotmánybíróság (Ab), amely a többi között kimondta: nem sérti az alaptörvényt a gyermekek három éves kortól való kötelező óvodai nevelése és az iskolakerülő gyermekkorú diákkal szemben foganatosítható rendőri intézkedés.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosának indítványairól kedden döntött az Ab, határozatait szerdán hozta nyilvánosságra a honlapján.
A közzétett határozatok szerint Szabó Máté 2012. július 20-án indítványozta a nemzeti köznevelésről szóló törvény több - a kötelező óvodai nevelésre és a tankötelezettség megállapítására vonatkozó - rendelkezésének a megsemmisítését, valamint kérte a törvény hatályba lépésének felfüggesztését.
Továbbá a biztos a rendőrségről szóló törvény – 2013. január 1-jén hatályba lépő – azon részének megsemmisítését kérte, amely arról szól, hogy a rendőr a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti azt a 14. életévét be nem töltött tanulót, aki nagykorú kísérete nélkül, valamint igazolás nélkül marad távol az iskolától.
Mint a határozatban olvasható, az alapvető jogok biztosa szerint a köznevelési törvénynek - 2014. szeptember 1-jén hatályba lépő - a három éves kortól kezdődő óvodai nevelésre vonatkozó bekezdése ellentétes az alaptörvénnyel és felveti a gyermekjogi egyezmény sérelmét is.
Az indítványozó szerint a kötelező óvodai nevelés "nyilvánvalóan" korlátozza a szülőnek a nevelés megválasztásához való jogát. Habár a szülő nevelési joga korlátozható a gyermekek testi és lelki fejlődésének biztosítása érdekében, a harmadik életévben való óvodakezdés azonban nincs figyelemmel a gyermekek életkortól független fejlettségére. Szabó Máté szerint ezért még, ha a korlátozás célja legitimnek tekinthető is, akkor is a módszer – az óvodai nevelés korhatárának leszállítása – e cél elérése érdekében nem minősíthető elengedhetetlenül szükségesnek és azzal nem arányos.
A köznevelési törvény – 2013. január 1-jétől hatályos – tankötelezettséggel kapcsolatos szabálya az ombudsman szerint szintén ellentétes az alaptörvénnyel és a gyermekjogi egyezménnyel, mert a tankötelezettség kezdetéről való döntés már nem a szülő kompetenciájába tartozik, hanem arról az óvoda vezetője vagy egy szakértői bizottság határoz.
Szabó Máté szerint ugyanis szülő "akár a szakértőnél is pontosabban tudja megítélni", hogy az iskolakezdés a gyermeke számára nem túlzottan korai-e.
Az óvodai nevelés kapcsán hozott Ab-döntés szerint a napi négyórás foglalkozás általánosságban indokolt "a szocializáció, a majdani iskolai követelményekhez való alkalmazkodás, a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítéséhez". A szülő gyermekkel való foglalkozását, nevelési elveit nem gátolja, nem sérti, ellenkezőleg, kiegészíti a közösségben történő nevelés. Amennyiben pedig a gyermek különös érdeke, a családi körülmények indokolják, mód van a felmentésre - írták.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a vizsgált rendelkezés nem sérti az alaptörvényt és a gyermekjogi egyezményben foglalt "puha kötelezettséggel" is összhangban áll, amely szerint "a felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban, de nem kizárólagosan a szülőkre hárul, azért az állam is és a társadalom is együttes felelősséget visel" - olvasható a határozatban.
Az Ab álláspontja szerint tehát "a korlátozás – a széleskörű felmentési lehetőségre tekintettel – az elérni kívánt célhoz képest nem aránytalan, ezért az indítványt ebben a vonatkozásban elutasította".
Az iskolaérettség megállapításának szabályai kapcsán az Ab a határozatában azt írta: lehetséges, hogy a szülő reálisan értékeli a gyermek képességeit, de a szülő-gyermek viszony sajátos, bensőséges volta miatt akár túl is értékelheti egyes jellemvonásait, vagy éppen nevelési elvei miatt az iskolai közösségben nem látja biztosítottnak a nevelését.
A testület hangsúlyozta, hogy a szülőnek – mint a vizsgálat kezdeményezőjének – a véleményét és álláspontját sem a vizsgálat során, sem annak eredményének értékelésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni. "Az ezzel kapcsolatos elfogulatlan szakmai döntés meghozatala azonban a megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező bizottságot illeti meg" - olvasható a határozatban.
Az iskolakerülőkkel szembeni rendőri intézkedési lehetőség megteremtésében az ombudsman a gyermekek emberi méltósághoz való jogának és gondoskodáshoz, védelemhez való jogának a sérelmét látja. Emellett a szülők nevelés megválasztásához való jogának a sérelmére is hivatkozik Szabó Máté.
Az Ab kimondta, hogy "nem osztja az indítványozó álláspontját abban a kérdésben, hogy a tanköteles korú gyermekkel szembeni intézkedésnek" az érintett részben foglalt esete "nyilvánvalóan megalázónak, a gyermeket lealacsonyítónak minősülne".
Az említett szabály beiktatása "sem a gyermek, sem a szülő helyzetét, jogait nem érinti hátrányosan, ellenkezőleg, a társadalomban élés feltételeinek betartására nevel" - áll a határozatban.
Az óvodai nevelés kapcsán hozott határozathoz Balogh Elemér alkotmánybíró és Paczolay Péter, az Ab elnöke egy-egy különvéleményt fogalmazott meg, ugyanis nem értenek egyet az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló indítvány elutasításával.