Közel 100 lengyel építőipari cég – köztük a piacvezető PBG S.A. és tucatnyi más nagyvállalat is – fizetésképtelenséget jelentett a Lengyelország és Ukrajna közös rendezésében lebonyolított Labdarúgó Európa Bajnokság befejezése óta eltelt időszakban.

Az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb iparági elemzése szerint a rendkívüli csődhullámot az EURO 2012-höz kapcsolódó, nagyszabású építőipari beruházások alulárazása, az alapanyagok árának ugrásszerű megemelkedése, valamint a fizetési morál drasztikus megromlása indították el.

Az egész iparágat alapjaiban megrengető fizetésképtelenségi hullám indult el a lengyel építőiparban a június 8–július 1 között megrendezett, lengyel-ukrán közös Labdarúgó Európa Bajnokság befejezése után. Az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb iparági elemzése szerint a EURO 2012 kezdőrúgása óta közel 100, az Európa Bajnokság megrendezéséhez szükséges kiemelt beruházásokban résztvevő lengyel építőipari cég jelezte, hogy nem képes tartozásait kiegyenlíteni.

Az érintettek vállalkozások között van a piac legnagyobb szereplője is, a PBG S.A., csakúgy mint a szektorban meghatározó DSS S.A. és a Poldim S.A. vállalatok is, amelyek csődje egyenként is dominóhatást indíthat el a piacon. (A legalább 20 különböző céget tömörítő PBG-csoport korábbi méretét jellemzi, hogy három leányvállalatának a részvényeivel lehet kereskedni a Varsói Tőzsdén.)

Az Atradius megállapítja: a csődhullám hátterében a sporteseményhez kapcsolódó kiélezett árverseny miatt kialakult rendkívül nyomott árszint, valamint jelentős összegű késedelmes kifizetések állnak. Ugyancsak fokozta a munkálatokban részt vevők kitettségét, hogy az 2011-ben ugrásszerűen megnövekedő alapanyagárakkal a legtöbben nem számoltak. Tavaly az aszfalt ára 42%-kal nőtt az előző évhez képeset, a gázolaj, az acél és a beton ára pedig közel 30%-kal emelkedett. A lengyel bankszektor pedig nem érdekelt a jellemzően nullszaldós vagy veszteséges építkezések finanszírozására kibocsátott vállalati kötvények refinanszírozásában.

„A hatalmas méretű megrendelések csábítása gyakran felülírja az észérveket: a vállalkozók úgy licitálnak egymás alá, hogy közben jelentős beruházásokat hajtanak végre. Ha ilyenkor a számlák ellenértéke későn, vagy egyáltalán nem folyik be, akkor a cégek, különösen a kis és közepes vállalkozások, nagy bajban találhatják magukat” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A túlvállalások és a késedelmes pénzügyi teljesítések pusztító hatást gyakoroltak a már korábban is strukturális problémákkal küszködő lengyel építőiparra. Bár az elmúlt években is egyre romló tendenciát mutatott a szektor profitteljesítménye, de 2010-ben még 3 százalékos, 2011-ben pedig 1,6 százalékos nyereségre számíthattak a piac szereplői. Ugyanakkor, idén márciusban riasztó mértékű, átlagos 6,2 százalékos veszteséget könyvelhettek el az infrastrukturális fejlesztésekben résztvevő vállalatok, ráadásul 2012 első negyedévében az iparágban működő cégek mintegy fele veszteséges volt.

A lengyel építőipar mélyrepülése nem állt meg az országhatároknál: a sporteseményekhez kapcsolódó nagyberuházásokban résztvevő ír és kínai alvállalkozók, így például a China Overseas Engineering Group (COVEC) – is csődvédelmet kértek az EURO 2012 megbízásai kapcsán.

Vanek Balázs elmondta: az Atradius számára nem újdonság az a jelenség, amikor nagyobb megbízások kapcsán a kkv-k rosszul tervezik meg a cash-flow-jukat, illetve túlbecsülik pénzügyi teherbíró képességüket, majd pénzzavarba kerülnek. Az Atradius ugyanezt a jelenséget tapasztalta például a Köln és Frankfurt közötti expressz vasút építése kapcsán is, amikor a projektben dominánsan jelen lévő kkv-k azért kerültek bajba, mert később jutottak a pénzükhöz, mint tervezték. Hasonló helyzet alakult ki Magyarországon az M43-as autópálya építésénél, amikor a konzorciumban résztvevő Szeviép Zrt. késedelmes fizetése illetve nemfizetése mintegy 400 hitelezőt, köztük számos kkv-t hozott nehéz helyzetbe. A Szeviép először csődvédelmet kért, majd miután nem tudott megegyezni hitelezőivel, felszámolás indult ellene.

„A lengyel építőipar jelenlegi helyzete tökéletes példája annak, hogy a késedelmes fizetések vagy nemfizetések miként roppanhatnak össze akár jelentős megrendelés-állománnyal rendelkező, nagymúltú cégeket, vagy akár teljes iparági struktúrákat is – tette hozzá Vanek Balázs.

Az országigazgató rámutatott: az érintett cégek kisebb eséllyel kerültek volna nehéz helyzetbe, ha megbízható információval rendelkeztek volna a vevőikről, előminősítést kértek volna, vagy hitelbiztosítást kötöttek volna.