Zólyomi Csilla tanácsa ezzel helybenhagyta az első fokon eljáró Győri Törvényszék áprilisban hozott ítéletét, amely nem jogerősen életfogytiglanra ítélte a férfit azzal a kitétellel, hogy a vádlott a legkorábban harminc év múlva bocsátható feltételesen szabadlábra.
Ezzel a bíróság sem a tényleges életfogytiglan kiszabását kérő ügyészi, sem a felmentést vagy enyhítést kérő védői indítványnak nem adott helyt.
Előbbit azzal utasította el, hogy Póczi Lajos büntetett előéletű volt ugyan, de jóval kisebb súlyú ügyekben - kábítószer, illetve ittas járművezetés miatt - ítélték el, a történtek idején rendezett családi életet élt, tettének elkövetése után azonnal átadta az egyik szemtanúnak a gyilkos fegyvert, maga hívta a rendőrséget, kérve azt is, riasszák a mentőket.
A férfi ügyvédjének - jogos védelmi helyzet megállapítását kérő - indítványa kapcsán az ítélet azt emelte ki: ennek kimondásához jogtalan támadásnak kellett volna érnie a presszóst, de ez nem történt meg, ugyanakkor a vádlott önmaga lépett a jogtalanság talajára, például akkor, amikor a vele vitába szálló két férfi kocsijába rúgott.
A bíróság szerint a vita közben döntött úgy a presszós, aki már megtöltött puskával várta a vele szóváltásba keveredőket, hogy lő, így a cselekmény előre kiterveltsége nem állapítható meg.