Elkészült az idei költségvetési leltár, az ütemterv szerint az új hiánycélt augusztus végén határozzák meg, és átfogó törvénymódosítást nyújtanak be a 2026-os évről; október végéig pedig benyújtják a 2027-es költségvetést és elkészítik a középtávú költségvetési tervet - mondta a pénzügyminiszter háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.

Kármán András ismertette: a költségvetési törvényben 3,7 százalékos hiánycélt tervezett az előző kormány 2026-ra, a választások utáni átadáskor a belső előrejelzés 6,8 százalék deficitet mutatott, ami az átvilágítás után, további hiánynövelő tételek miatt 7,2 százalékra módosult.

A valós örökség 8,3 százalékos hiány, az EU-megállapodás alapján várható deficit pedig a GDP 7,5 százaléka lenne további intézkedések nélkül. Ez nem hiánycél - mondta a pénzügyminiszter.

Az előző kormány "olyan vágyott makropályára építette a költségvetést, ami sosem igazolódott be" - mondta, hozzátéve: nagyon alacsony szintre csökkent a költségvetés hitelessége az elmúlt években, ennek a költsége jelent meg a magas kamatpériumban és a befektetői bizonytalanságban, ami sok milliárd forint veszteséget okozott.
"Kezdettől fogva mi azt ígértük, hogy ezt másképp akarjuk csinálni, mert hiszünk abban, hogy az adófizetők pénzével kapcsolatosan a választóknak tartozunk azzal, hogy bemutatjuk, hogy mire költjük, és hogy használjuk fel" - fogalmazott. Alacsonyabb a kamatkockázat, ha a piac tisztábban látja a megvalósíthatósági kockázatokat, ez növeli a költségvetés hitelességét is - tette hozzá.

Az átadás-átvételkor kiderült, hogy az előző kormányzat már 6,8 százalékos hiánnyal számolt, csak ezt nem kommunikálta. A GDP arányosan 3,1 százalékpontos eltérés legnagyobb része az eredeti célhoz képest politikai döntésekhez kötődik, az örökölt hiány kormányváltás nélkül a GDP 8,3 százaléka lett volna - ismertette.

Barabás Gyula, a PM államháztartásért felelős államtitkára ismertette, hogy a vártnál gyengébb gazdasági pálya 0,3 százalékponttal rontja a hiányt: a gazdasági növekedés 2025-ben a tervezett 2,5 helyett 0,5 százalék volt, 2026-ban pedig a 4,1 százalékos terv helyett 1,6–2,0 százalékos növekedés várható.

A kampányintézkedések 1,3 százalékponttal növelik a hiányt. Ezek között a 14. havi nyugdíj bevezetése és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása együtt 0,4 százalékponttal járulnak hozzá a hiány emelkedéséhez. Az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások – többek között a 35 éves útkoncesszió többletkiadása és a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés – hatása 0,9 százalékpont. Az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő szén-dioxid-kvótaadó és kiegészítő bányajáradék közel 0,5 százalékponttal rontja az egyenleget - sorolta.

Az elmúlt hetekben végzett részletes átvilágítás további, a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiánynövelő tételt tárt fel: az önkormányzati egyenleg romlását, az N7 állami hadiipari cég terven felüli költéseit, a be nem tervezett űrkutatási szolgáltatási díjat, az M49-es és egyéb útfejlesztéseket, valamint az egészségügy megnövekedett hiányát. Így a további intézkedések nélküli hiány-előrejelzés a GDP 6,8 százalékáról 7,2 százalékára nőtt.

Közölte: az új kormány megállapodása az EU-val az RRF-forrásokról 0,5 százalékponttal, 491 milliárd forinttal csökkenti az idei hiányt.

Kitért arra, hogy további intézkedések nélkül 2027-ben a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiány vetíthető előre. Az új, következő évre vonatkozó hiánycélt a kormány október végéig határozza meg.

Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója rámutatott: a korábbi gazdaságipolitika nem erősítette a kötvénypiaci bizalmat, ennek eredménye lett, hogy az EU legdrágább adóssága lett a magyar.

A magyar kötvényhozamok évekig a román hozamokkal mozogtak, azonban idén a forintban kibocsátott magyar államkötvények hozama 200 bázispontos javulással levált a román szintről, és már a lengyel piaccal mozog együtt. Az euróban kibocsátott magyar államkötvények felára is csökkent áprilistól, 50-70 bázisponttal. A hétfői eurókötvény-kibocsátásra utalva elmondta: a januári kibocsátáshoz képesti felárszűkülés, a javuló hozamok évi 6-7 milliárd forinttal csökkentik az adósságterhet.

Kármán András az MTI kérdésére közölte:

október végére kell benyújtani Brüsszelnek a középtávú költségvetési pályát. Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt van, azonban kormányváltás esetén lehetőség van új pályát kitárgyalni az Európai Bizottsággal.
Ez hosszabb folyamat, elkészítik a középtávú gazdasági előrejelzést, kiszámolják a költségvetés ciklikusan kiigazított hiányát, az államadósság alakulását, és október végén kell ezt benyújtani a bizottságnak.

Közölte: a költségvetést javító intézkedéseknek része az alacsony társadalmi hasznosságú beruházások "alapos számbavétele". Nincsen árfolyamcélja a kormánynak, a hiteles, kiszámítható gazdaságpolitika, fegyelmezett költségvetési politika segíti az árfolyamot - hangsúlyozta.