Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a magyar állam többszörösen is megsértette egy állampolgár emberi jogait azzal, ahogyan 2007-2008-ban előzetes letartóztatásban tartották - tájékoztatta a Magyar Helsinki Bizottság szerdán az MTI-t.

A jogvédő szervezet kifejtette: az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében megállapította, hogy a bizottság által képviselt kérelmezőt csaknem egy hónapig a magyar szabályok szerint is jogsértően tartották előzetes letartóztatásban, majd négy hónapon keresztül - rendkívül rossz pszichés állapota ellenére - nem vizsgálták meg a bíróságok, hogy megváltoztatható-e az előzetes letartóztatás kevésbé korlátozó intézkedésre, például házi őrizetre.
Azzal, hogy nem ismerhette meg az előzetes letartóztatása alapjául szolgáló bizonyítékokat, a védelemhez való jogát is megsértették - fogalmaztak. Hozzátették, ez a jogsértés a magyar büntetőeljárás szabályaiból következett, így az ítélet azt bizonyítja, hogy a magyar szabályozás egyezménysértő.
Az ítélet alapjául szolgáló ügy 2007. november 15-én kezdődött, amikor a kérelmezőt autólopás gyanúja miatt őrizetbe vették, majd két nappal később elrendelték előzetes letartóztatását - emlékeztettek.
Mint írták, a bíróság annak ellenére döntött így, hogy erős indokok szóltak a szökés veszélye ellen, hiszen a kérelmező legális jövedelméből kiskorú gyermekét és családját tartotta el, lakáshitelt fizetett, és a vele szemben folytatott korábbi büntetőeljárás alkalmával minden tárgyaláson megjelent. A férfi hiába kérte többször is, hogy ismertessék vele az előzetes letartóztatását megalapozó bizonyítékokat, ez nem történt meg, mert a hazai jogszabályok szerint erre a nyomozás során a hatóságok nem voltak kötelesek - mutattak rá.
Felidézték, 2008. február 17. és március 11. között a kérelmezőt adminisztratív hiba miatt jogszerű bírói döntés nélkül tartották fogva, és még akkor sem engedték szabadon, amikor a börtönben elszenvedett szexuális erőszak miatt rendkívül súlyos pszichológiai problémái jelentkeztek. A kérelmezőt végül 2008. május 29-én engedték ki a börtönből, először házi őrizetbe helyezték, majd lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el, 2009 novemberében pedig minden kényszerintézkedést megszüntettek vele szemben - közölték. Hozzáfűzték, a büntetőeljárás azóta is tart, és a kérelmező nem mulasztott el egyetlen tárgyalást sem.
A bizottság arra is kitért, hogy a kérelmező vádlott-társát 2007 novemberében óvadék ellenében szabadlábra helyezték, pedig neki sem jogszerű jövedelme, sem bejelentett állása nem volt, és kiskorú gyermeket sem nevelt. Viszont beismerő vallomást tett, bár a vallomás hiánya soha nem lehet oka az előzetes letartóztatásnak - vélekedtek.
Megjegyezték, a strasbourgi ítélet 18 ezer euró kártérítés és 4500 euró perköltség megfizetésére kötelezte az államot.