A felsőoktatás állami támogatása csökken, de a minőséget szem előtt tartó stratégiával versenyképesebb ágazat kialakítása a cél – írja a Magyar Hírlap.

A felsőoktatás valamennyi területén komoly gondokkal kell szembenézni – sommásan így foglalható össze a felsőoktatás szereplői, a Magyar Rektori Konferencia és a hallgatói érdekképviseletek által összeállított Felsőoktatási problématérkép, amely a 2010-es kormányváltás óta végbement változások kiindulópontjaként szolgált. Az elmúlt kormányzati ciklusok elsősorban a felsőoktatás mennyiségi fejlesztésére koncentráltak: újabb és újabb egyetemek, főiskolák és képzési helyek alakultak, a felvételi követelmények lazításával pedig gyakorlatilag mindenki bejuthatott a felduzzasztott létszámú felsőoktatásba. 2010-re nemzetközi összehasonlításban csökkent a hazai felsőoktatás általános színvonala, mind az oktatás és a kutatás, mind az infrastrukturális feltételeket tekintve.

Az elmúlt két év egyik legfontosabb eredményeként, hosszas egyeztetések után, az Országgyűlés elfogadta az új nemzeti felsőoktatási törvényt. A jogszabály megteremtette az alapját a felsőoktatás minőségi fejlesztésének és a képzési szerkezet strukturális átalakításának. A cél ugyanis az, hogy a normatív alapú állami támogatást feladathoz rendelt támogatással váltsák fel. A törvényhez kapcsolódó kormányrendelettel az idén újjáalakult a Magyar Akkreditációs Bizottság, amely jogszabályi felhatalmazásával élve magasabb minőségi kritériumokat határoz meg a felsőoktatás szereplőinek.

Szintén kormányrendelettel alakult meg a Felsőoktatási Tervezési Testület, amely a keretszámok kialakításában kap fontos előkészítő szerepet.A minősége javulását szolgálja, hogy ismét bevezették a szóbeli felvételi vizsgákat, hogy egyre több képzési területen írják elő követelményként az emelt szintű érettségit, hogy a tanárképzést osztatlan képzési formává alakítják vissza, hogy megújítják a felsőoktatási szakképzés rendszerét, és hogy a minimális ponthatárt 240 pontra emelték (a felsőoktatási szakképzések esetében 140-re) az idei felvételi eljárás során.

A felsőoktatási törvény alapján történik meg az intézmények minőségalapú differenciálása. Egyes egyetemek a nemzetközi rangsorban való előrejutást megcélzó „kiemelt felsőoktatási intézménnyé” minősíthetők. Ezen túlmenően a kiemelkedő, nemzetközi szintű képzést nyújtó, komplex kutatás-fejlesztés-innovációs (K+F+I) tevékenységet végző egyetem „kutató” minősítést, a regionális hatáskörű K+F+I tevékenységet végző főiskola „alkalmazott kutatások főiskolája” minősítést kaphat.