A halálbüntetés embertelen, szükségtelen, és elrettentésnek sem megfelelő - szögezte le a két politikus. Ashton és Jagland azon a véleményen van, hogy egyetlen igazságszolgáltatási rendszer sem hibátlan, egy téves ítélet pedig egy ártatlan ember életébe is kerülhet.
Az uniós főképviselő és a főtitkár ismerteti, hogy az elmúlt 15 évben a két szervezet egyetlen tagállamában sem végeztek ki senkit, és minden tagország a halálbüntetés eltörlésének híve. A politikusok minden olyan országot felszólítanak, amelynek jogrendjében még benne van a halálbüntetés lehetősége, hogy távolítsa el jogszabályaiból, és ratifikálja az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatának idevágó jegyzőkönyveit.
Ashton és Jagland külön felszólítja Fehéroroszországot, amelyet az egyetlen olyan európai országként azonosítanak, ahol még hajtanak végre kivégzéseket, hogy állítsa le a halálbüntetések végrehajtását, majd törölje el teljesen ezt a büntetési formát.
A brit és a norvég politikus örömmel nyugtázza, hogy egyre kevesebb ország alkalmazza a halálbüntetést, ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy néhány országban megugrott a kivégzések száma.
Hasonló tartalmú közlemény adott ki Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke is, aki szerint a halálbüntetés elutasítása az egyik legerősebb érték, amely egyesíti az Európai Unió polgárait.
"Bármilyen förtelmes legyen is egy bűntett, azt egy másik halál sem teszi jóvá" - vélekedik a szocialista politikus, aki hozzáteszi: az európaiaknak szilárd meggyőződésük, hogy a halálbüntetés nem igazságos, nincs visszatartó ereje, és nem orvosol semmit.
A politikus megjegyzi, hogy ha valakit kivégeznek, akkor később azt már nem lehet visszacsinálni, ha új részletek kerülnek napvilágra az ügyben, vagy később derül ki az igazság. Schulz szintén sajnálatosnak tartja, hogy Fehéroroszországban továbbra is érvényben van a halálbüntetés. Az EP elnöke szerint ez újabb példa arra, mennyire elszigetelődött Minszk a nemzetközi közösségtől.
Október 10. 2003 óta a halálbüntetés elleni világnap.