A Biszku Béla elleni eljárásról írt a Neue Zürcher Zeitung, a European Voice eheti számának véleményrovatában pedig a Safarov-üggyel foglalkozott az Economist nemzetközi rovatának szerkesztője.

Több mint ötven évvel az 1956-os budapesti felkelés után az ügyészség elé állították és házi őrizetbe helyezték az egykori vezető kommunista tisztségviselőt, Biszku Bélát - számolt be az eljárásról a tekintélyes liberális-konzervatív svájci napilap tudósítója. A ma 89 éves Biszkunak azt róják a terhére, hogy ő is felelősséget visel a felkelés brutális leverése utáni kivégzésekben, különösen Nagy Imre kivégzésében - idézte fel Charles Ritterband. Ismertette, hogy Biszku szerepét az 1956-os eseményekben egy dokumentumfilm tematizálta a közelmúltban. Kitért többek között arra, hogy a filmben az egykori belügyminiszter azt mondta, hogy a legkisebb megbánást sem érez a halálos ítéletek miatt. Ismertette azt is, hogy a múlt hónapban Biszku egy televízióműsorban azzal indokolta az 1956-os felkelők elleni véres fellépést, hogy nem igazi forradalom volt 1956-ban.
A paragrafust, amelyek alapján Biszkut fél évszázaddal a véres tettek után elítélhetik, a szocialista-liberális kormány idején fogadták el, a holokauszttagadás büntethetővé tételének céljával. A Fidesz-kormány a sztálinista bűnök tagadására is kiterjesztette ennek hatályát. "Az irónia abban van, hogy éppen a Jobbik holokauszt-tagadói akarják alkalmazni a rendelkezést egy sztálinistára" - vélekedett a tudósító.
http://www.nzz.ch/aktuell/international/ungarischer-altkommunist-im-visier-der-staatsanwaltschaft-1.17599453
Azerbajdzsánnak és Magyarországnak is komoly kérdésekre kell válaszolnia Ramil Safarov átadásával kapcsolatban - írja a European Voice eheti számának véleményrovatában Edward Lucas.
Az Economist nemzetközi rovatának szerkesztője úgy véli, Magyarország nem adott meggyőző magyarázatot arra, miért adta át Safarovot, mert, mint a szerző rámutat, a nemzetközi jog ezt lehetővé teszi ugyan, de nem kötelező. Érdemes megvizsgálni azokat az állításokat, melyek szerint Budapest "egy nagy rakás pénzért" cserébe adta át Safarovot - állítja az írás. A szerző leszögezi, hogy az azeriek lépése sajnálatos. Lucas szerint Magyarország viszont a legjobb esetben is "rászedhetőnek", legrosszabb esetben "mohónak és álnoknak" tűnik. Brüsszel és Washington számára a legkellemetlenebbek a következmények - írja a cikkíró, aki szerint az eset azt példázza, mekkorát zuhant a NATO és az EU erkölcsi tekintélye 2004 óta. Lucas szerint Bakut mindeddig érdekelte, hogy mit gondol Brüsszel és Washington, most viszont már nem. Az írás kifejti, Azerbajdzsán "dagad" az olajbevételektől, ami Magyarországról Lucas véleménye szerint nem mondható el.