Magyarország jó minősítést kapott szerdán Brüsszeltől az igazságügyi eredménytábla két fontos mutatójában: a 27 uniós ország közül az élmezőnybe került abban, hogy milyen gyors a polgári és kereskedelmi jogi peres ügyek elintézése, illetve hogy a beérkező ilyen ügyek számához képest hány ügyet intéznek el adott időmennyiség alatt. Az igazságszolgáltatás függetlenségének "érzetét" illetően azonban a sereghajtók közé sorolták Magyarországot.

Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény déli sajtótájékoztatóján ismertette a most első alkalommal összeállított igazságügyi eredménytáblázatot, amellyel az egyes uniós tagországok igazságszolgáltatási teljesítményét értékelik számszerűsített módon, a polgári jog, a kereskedelmi jog és a közigazgatási jog területén.
Az értékelés a 2010-es esztendő statisztikai adatai alapján készült.
A peres ügyek elintézéséhez szükséges időmennyiség tekintetében Magyarország a negyedik legjobb, a beérkezett és az elintézett ügyek számának egymáshoz viszonyított arányát tekintve pedig a hetedik legjobb eredményt mutatta fel.
A bíróságok és az ügyfelek közötti elektronikus kommunikáció elterjedtségi mértékét illetően azonban Magyarország a kilencedik legrosszabb, a bíróságok költségvetési nagyságát illetően a tizenegyedik legrosszabb helyezést érte el. A lakosságon belül a jogászok számarányát tekintve Magyarország a középmezőnyben volt, a bírák számarányát illetően azonban az ötödik legmagasabb mutatóval büszkélkedhetett.
Az igazságszolgáltatás függetlenségének a mértékét egzakt módon nem lehet számszerűsíteni. E tekintetben annak alapján állították fel a rangsort, hogy miként értékelték a helyzetet az általános közvélemény-kutatások, illetve a kifejezetten a szakma képviselői körében végzett felmérések során. Magyarországon így a 27 uniós ország közül a hetedik legrosszabbra értékelték az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Az eredménytáblázatot ismertető sajtótájékoztatón Reding felhívta a figyelmet arra, hogy az adatok 2010-esek. Magyarországgal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva erre abban az összefüggésben utalt, hogy amennyiben 2010-ben is olyan hatékonyan ítélkeztek a magyar bíróságok, miként az az uniós összehasonlításból kitűnik, akkor nem igazán világos, miért volt olyan nagy szükség a bírósági intézményrendszer jelentős átszervezésére. Az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően pedig úgy vélekedett a bizottsági alelnök, hogy a helyzet 2010 óta csak tovább romlott Magyarországon.
Utalt arra, hogy az Európai Bizottság szakértői most elemzik a magyar alkotmányos változtatásokat. Hangsúlyozta azt is, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó testület szeretné, ha létrejönne valamilyen új, a jelenleg meglévőkhöz képest köztes eszköz, amivel az uniós intézmények élhetnének, ha jogállamisági problémát látnak valamely tagállamban. Most csak a konkrét uniós jogi előírással való ütközés esetén alkalmazható kötelezettségszegési eljárás és az uniós alapértékek súlyos, szisztematikus megsértésének esetén alkalmazható jogfelfüggesztés között lehet választani.
Viviane Reding azonban világossá tette: a most közzétett igazságügyi eredménytábla nem tekinthető ilyen köztes eszköz előfutárának. A büntetőjog érvényesülését nem is vizsgálta ez a most közzétett kimutatás.
Ezzel az eredménytáblával az a brüsszeli bizottság célja, hogy miután a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása terén az utóbbi időben már jelentős előrelépések történtek, most ki akarják egészíteni ezeket a közösségi törekvéseket az igazságszolgáltatás szorosabb figyelemmel kísérésével. A polgári, kereskedelmi, illetve államigazgatási ügyek elbírálásának mikéntje, színvonala ugyanis jelentősen befolyásolhatja a jogbiztonság érzetét, és ezáltal kihathat a gazdasági célkitűzések teljesíthetőségére is - hangsúlyozzák az Európai Bizottság illetékesei.