Egy új kognitív kúrának hála reménykedhetnek az arcvakságban szenvedők, azok, akik még családtagjaikat sem ismerik fel - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

A szigetország lakosságának becslések szerint a 2 százaléka szenved prozopagnóziában, azaz arcvakságban. A betegség leggyakoribb oka, hogy az agynak az a része, amely a felismerésért felelős, kárt szenved fejsérülés vagy szélütés miatt. Ugyanakkor olyanok is akadnak, akiknek veleszületett rendellenességük az arcvakság.
A lap egy 14 éves lány, Hannah Ray esetét emelte ki példaként.
"Az utcán simán elmegyek anyám mellett anélkül, hogy egy kicsit is ismerősnek tűnne. A látásommal semmi baj, csak éppen nem tudom rendesen feldolgozni, amit látok" - mondta a lány, aki agyvelőgyulladás szövődményeként kínlódik állapotával 6 év óta. Szerencsére a fülével semmi baj, és hallás révén azonosítani tudja családtagjait, barátait, ismerőseit. A zajos helyeken azonban - így például az iskola folyosóján - ez nem mindig sikerül, és persze akkor sem, ha csendben vannak.
Az új terápia azonban úgy tűnik használ, mert Hannah már felismeri szüleit, testvéreit, bár tágabb környezetével még mindig gondjai vannak. A kezelés tavaly októberben kezdődött kísérleti jelleggel a Bournemouth Egyetemen Sarah Bate pszichológus vezetésével, aki a paciens szemmozgásának feltérképezéséből indul ki.
"Az emberek általában a kulcsfontosságú sajátosságokra, a szem, az orr, a száj alakjára vetnek egy pillantást és agyuk azonosítja a jegyeket, azok alapján meg az illetőt. Hannah azonban vaktában, rendszertelenül pásztázza az arcokat" - mondta Bate.
Terápiájának, avagy pusztán tanító kurzusának a lényege, hogy a beteg laptopon több száz arc tanulmányozásával megtanul a fő arci jellegzetességekre figyelni és köztük különbséget tenni.
"Az agy formálható, és amikor egyik területe elveszít egy képességet, egy másik átveheti. Az arcáradat révén Hannah agyában is hasonló történhetett" - mondta a kutató, hozzátéve, hogy eddig félszáz betegen próbálkoztak az új módszerrel.