A jegybank előrejelzése szerint a szabadon felhasználható tartalékok törlésével a költségvetési hiány a GDP 2,4 százalékára mérséklődhet jövőre. Így egymást követő harmadik évben teljesülhet a maastrichti hiánykritérium. A jegybank elemzésében a törvényjavaslat benyújtását követően bejelentett intézkedéseket, így a 300 milliárd forintos adó- és járulékteher csökkentő programot nem vette figyelembe. A jövő évi költségvetésben ugyanakkor nem látnak olyan tartalékokat, amelyek a többletkiadások fedezetét jelenthetik.

A költségvetési törvényjavaslatban kitűzött 2,2 százalékos hiány eléréséhez további kismértékű hiánycsökkentő lépések válhatnak szükségessé. A szakértők szerint a javaslat megfelel az Alaptörvényben megfogalmazott adósságszabálynak - az államadósság mind az előirányzatok alapján, mind a jegybanki előrejelzés szerint csökken 2013-ban.A költségvetési javaslathoz képesti magasabb hiányt jelentős részben a makrogazdasági pályák különbözősége, illetve a 2012-es költségvetési folyamatok eltérő megítélése, kisebb részben a kormányzati intézkedések eltérő becsült hatása magyarázza.

A bevételeket illetően a szakértők az alacsonyabb növekedési pálya, illetve a 2012-es folyamatok eltérő megítélése következtében a javaslatnál összesen a GDP mintegy 0,6 százalékpontjával alacsonyabb bevételre számítanak. A kiadási előirányzatok esetében a jegybanki elemzés kismértékű többletkiadással számol, fenntartva, hogy egyes részterületeken, például az egészségügyben, jelentősebb feszültségek alakulhatnak ki. A kamatkiadások megítélésében érdemi különbséget jelent, hogy a törvényjavaslattal szemben a jegybank figyelembe veszi, hogy az EU/IMF-megállapodás megkötésével a pénzügyi eszközöktől elvárt kockázati prémium csökkenhet.

A költségvetési törvény megalapozottságát csökkenti, hogy az abban elszámolt intézkedések egy részének még nincs jogszabályi háttere, másutt pedig implementációs kockázatok jelentkezhetnek. További kockázatot hordoz az új adótípus, a tranzakciós illeték bevezetése. Bár a jelentés technikai feltevésként a tervezett 283 milliárd forintos bevétellel számolt, az időközben benyújtott, a tranzakciós illetékre vonatkozó törvénymódosító javaslat változatlan formában történő elfogadása esetén a nettó hiánycsökkentő hatás elmaradhat a tervezettől. Emellett, a magasabb hiány irányába mutató kockázatot jelent az EU/IMF-megállapodás esetleges elmaradása is.

A kockázatokat jelentősen növeli, hogy a költségvetés szabad tartalékait, azaz az Országvédelmi Alapot, már előre láthatóan törölni kell a törvényjavaslatban szereplőnél várhatóan kedvezőtlenebb makrogazdasági pálya miatt kieső bevételek ellensúlyozására. Így a törvényjavaslat a szakértők szerint nem tartalmaz valós tartalékokat.