- mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara évindító rendezvényén.

A magyar gazdaság 2025-ös kilátásai címmel tartott előadásában a tárcavezető a munkaerőpiac helyzetéről elmondta, hogy 2010 óta 1 millióval, 4,7 millióra emelkedett a foglalkoztattak száma, és szinte teljes foglalkoztatottság valósult meg. A munkanélküliségi ráta a nyolcadik legalacsonyabb az EU-ban. Az év végi megugrást az magyarázza, hogy egyre több inaktív lépett be a piacra munkát keresve - ismertette a miniszter.

Elmondta:

a 2010 óta eltelt időszakban a magyar átlagos órabérek nőttek a legnagyobb ütemben az EU-ban, ám a magyar bérek uniós összehasonlításban még mindig a legalacsonyabbak közé tartoznak.ű
A 2023-as inflációs sokk hatására a reálbérek a 2008-2009-es válság óta először csökkentek, a bérek vásárlóértéke a minimálbéreseket leszámítva minden jövedelmi decilisben zsugorodott - ismertette a miniszter.

Több mint egy évnyi csökkenés után a 2023. szeptember óta tartó reálbér-növekedés hatására 2024-re minden jövedelmi csoportban jelentősen nőtt a bérek vásárlóértéke, és ennek hatására a lakossági fogyasztás 2024 első három negyedévében az ötödik legmagasabb volt az uniós tagállamok között - emelte ki.

Ezzel sikerült a magyar családoknak visszanyerniük mindazt a jövedelmi veszteséget, amit a 2022 óta tartó infláció okozott - tette hozzá.

Nagy Márton hangsúlyozta:

a kormány célja, hogy tovább folytatódjon a bérek növekedése és a bérkonvergencia, a gazdasági lehetőségekkel összhangban. A minimálbér 2028-ra ezer euróra, az átlagbér pedig 1 millió forintra emelkedhet, 2027-re pedig a tervek szerint a legalacsonyabb törvényesen kifizethető bér az átlagbér 50 százalékát éri el.

A tárcavezető kifejtette, hogy a magas energiaárak és a növekvő bérköltségek a vállalati szektor számára is kihívást jelentenek. Míg korábban a fókusz a bevételeik növelésére irányult, a cégek a gyenge külpiaci kereslet miatt a költségeik visszafogására, a hatékonyság és a termelékenység növelésére, valamint további szinergiákat biztosító felvásárlásokra kényszerülnek.

Beszédében kitért arra, hogy a magyar vállalatok termelékenysége a régiós átlaggal megegyezik, ám az unióban az egyik legalacsonyabb, amin javítani kell.

Ezzel összefüggésben megjegyezte: a magyar gazdaság duális szerkezetéből adódóan a munkaerő-termelékenység jelentős különbségeket mutat a hazai és a külföldi tulajdonú vállalatok között. Partnerségi megállapodásokkal és az ellátási láncok erősítésével csökkenthető a hazai vállalatok termelékenységi lemaradása, amely a multinacionális vállalatokénak a felét éri el - mondta.

Pozitív példaként hozta fel a Stellantis és a kínai CATL között közös vállalati formában megvalósuló kutatás-fejlesztési együttműködését Spanyolországban.

Előadása elején Nagy Márton a németországi és franciaországi politikai és gazdasági helyzetet értékelve rámutatott, hogy gazdasági stabilitás nincs politikai stabilitás nélkül, és Magyarországon mindkét tényező adott. Nyitott gazdaságként, ahol az export a GDP 85 százalékát éri el, fontos a befektetői környezet javítása - mondta.

Elmondása szerint Németország után Franciaország a második legnagyobb befektető Magyarországon az uniós országok közül. A kétoldalú kapcsolatokban kiemelte a francia székhelyű Vinci szerepét, amely tavaly szerzett kisebbségi tulajdonrészt a Budapest Airportban.