Nem jár automatikusan szociális segély a munkavállalás szabadságával élve Németországba költöző uniós állampolgároknak - idézte a Handelsblatt a német munkaügyi minisztérium állásfoglalását hétfőn azzal kapcsolatban, hogy német önkormányzatok román és bolgár szegények tömeges bevándorlásától tartanak. Victor Ponta román kormányfő a német üzleti lapnak kijelentette: nem indít kivándorlási hullámot, hogy 2014-ben megszűnnek a román állampolgárokra vonatkozó uniós munkavállalási korlátozások.

A német szövetségi munkaügyi minisztérium szerint nem szereznek jogosultságot munkanélküli segélyre és szociális támogatásra az "álláskeresés céljával beutazó" uniós állampolgárok, így a román és bolgár bevándorlók sem. A tárca azzal kapcsolatban rögzítette álláspontját, hogy Guntram Schneider, az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány munkaügyi, szociális is integrációs minisztere egy vasárnapi lapinterjúban elmondta: gyors és hatékony intézkedések nélkül "hihetetlenül súlyos" következményekkel járhat a nagyvárosokban, hogy 2014 elejétől megszűnnek a román és bolgár állampolgárokra vonatkozó munkavállalási korlátozások, mert a munkaerőpiac felszabadítása azt is jelenti, hogy a bevándorlók előtt megnyílik a német szociális ellátórendszer.
A miniszter az üzleti lapnak nyilatkozva pontosította kijelentését. A szövetségi munkaügyi tárcának igaza van abban, hogy bevándorlók nem vehetik igénybe a jóléti juttatásokat automatikusan, de a nagyvárosi önkormányzatok tapasztalata szerint sok bevándorló "elég könnyen talál munkaadót, aki néhány hónapra alkalmazza", a migránsok így rögtön jogosultságot szereznek az úgynevezett Hartz IV típusú támogatásra, amelynek révén az önkormányzatra hárul a lakásbérlet és a fűtés költsége.
Victor Ponta román kormányfő a Handelsblattnak kijelentette: "nem lesz kivándorlási hullám Romániából". Hozzátette: a román munkanélküliségi ráta alacsony, a munkavállalási célú kivándorlás folyamata pedig már "jórészt lezajlott", és mindenekelőtt Olaszországot és Spanyolországot célozta. A vándormozgalom ugyan Nagy-Britanniát és Németországot is érintette, de a bevándorlásról zajló vitát "belpolitikai okok váltották ki" ezekben az országokban - közölte a román miniszterelnök.
A német városi önkormányzatokat összefogó testület, a Deutscher Städtetag (DST) elemzése szerint 2007 és 2011 között, vagyis Románia és Bulgária uniós tagságának első öt évében 64 ezerről 147 ezerre emelkedett a két országból érkezetett bevándorlók száma éves átlagban. A legutóbbi, 2012 első félévi adatok szerint a bevándorlási hullám tovább emelkedett, hat hónap alatt 88 ezren érkeztek Romániából és Bulgáriából, ami 24 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
Guntram Schneider a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapnak elmondta: a munkaerőpiac megnyitása miatt az eddiginél is több román és bolgár bevándorlóra lehet számítani, ami rendkívüli mértékben megterhelheti az első számú letelepedési célpontokat, azaz a nagyvárosokat. Egyedül Duisburgban évente 14-15 millió euró többletkiadást jelenthet a város új lakóinak ellátása.
"Mindenekelőtt romákról van szó, akiket a hazájukban kirekesztenek, Németországban viszont alig van esélyük munkát találni a képzettségük vagy az egészségi állapotuk miatt" - mondta az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány minisztere. Hangsúlyozta: külön veszélyforrás, hogy szélsőjobboldali erők megpróbálhatják kihasználni a kelet-európai szegények megjelenésével keletkező feszültséget.