Amikor vásárolnak vagy szolgáltatást vesznek igénybe a magyar fogyasztók, egy részük online szerzett információkra vagy közösségi portálokon olvasott véleményekre alapozza döntését; legtöbbjük szórakoztató elektronikai készüléknél, elektromos háztartási gépnél, szórakozásnál, utazásnál/üdülésnél, élelmiszernél és italnál támaszkodik a világhálóra.

Ami a chatelésre való hajlandóságot illeti: Saját vásárlói tapasztalatait tíz magyar internethasználó fogyasztóból hatan osztják meg másokkal, valamelyik közösségi portálon keresztül. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen 56 országban, köztük Magyarországon végzett online felmérése.

A megkérdezett magyarok legnagyobb része, 32 százaléka válaszolta, hogy ha szórakoztató elektronikai készüléket vásárol a következő év során, akkor választását valamelyik közösségi portálon szerzett információra alapozza vagy más, terméket illetve szolgáltatást bemutató, értékelő web oldal közléseire támaszkodik. Utána következik az elektromos háztartási gép (31 százalékos említéssel), szórakozás (26), utazás/üdülés (23), élelmiszer és ital (20).

További sorrend: ruházati cikk, divatáru (19), pénzügyi termék, bankolás (18), partnerkeresés (17), játék valamint étterem (16-16), szépségápolás/kozmetikum (15), autó (11), babaápolás (8), ékszer/kiegészítő (7).

A magyarokhoz képest az internetes információk jóval nagyobb arányban befolyásolják a fogyasztók vásárlási döntéseit a többi vizsgált európai piacon. Például huszonnyolc európai országban átlagosan csaknem háromszor annyian alapozzák autó és ékszer vásárlását a világhálón olvasott információra, mint nálunk. De éttermeknél, kozmetikumoknál és babaápolásnál is a magyarországihoz viszonyítva több mint kétszeres az európai átlagos arány.

Földrészünk huszonnyolc országában a válaszadók átlag 48 százaléka mondta, hogy a következő egy évben Interneten olvasott információkra alapozza szórakoztató elektronikai készülék vásárlását is, és utazás, üdülés kiválasztását is. Hasonló értelemben egyaránt 46 százalék nevezte meg az elektromos háztartási gépekről, valamint a szórakozásról szóló, netről szerzett információkat. Ruházati cikkek és divatáru vásárlásánál 39 százalék az átlagos arány, élelmiszernél és italnál, továbbá étteremnél pedig 38-38 százalék.

Kiterjedt a kutatás arra is, hogy az Internet-használók mennyire aktívak. Mekkora hányaduk osztja meg tapasztalatait és ismereteit másokkal, az általa vásárolt termékről vagy szolgáltatásról. A felmérés egyik kérdése így szólt: „Az elmúlt évben a következő termékek vagy szolgáltatások közül melyikkel kapcsolatban használta valamelyik közösségi portált arra, hogy tapasztalatait másokkal megossza vagy megvitassa?”

Magyarországon a megkérdezettek 59 százaléka jelezte, hogy tapasztalatait közzétette vagy megosztotta másokkal. Huszonnyolc ország átlagában pedig 73 százalék. Ebből a szempontból Európában legaktívabbak az ukrán (89 százalék), török és orosz (84-84), román (81), valamint görög és spanyol internethasználók (78-78). Legkisebb a termékekről, szolgáltatásokról chatelők aránya Dániában, Hollandiában és Lettországban; arányuk mindhárom országban 57 százalék.

Hazánkban legtöbben elektromos háztartási gépről tették fel tapasztalataikat a netre (21 százalék). Utána szórakoztató elektronikai készülékről és utazásról/üdülésről (15-15). Következik a szórakozás (14), élelmiszer és ital (12), pénzügyi termék vagy bankolás, partnerkeresés (10-10), ruházati cikk és divatáru (9).

További sorrend: autó (8), étterem (7), szépségápolás/kozmetikum (6), játék (5), babaápolás (4), ékszer/kiegészítők (3).

Ettől eltérően oszlik meg a a közösségi portálokon termékekről, szolgáltatásokról chatelők aránya Európában. Huszonnyolc vizsgált ország átlagában leggyakoribb téma az utazás/nyaralás, szórakozás, továbbá elektromos háztartási gép, a chatelők 26, 25, illetve 24 százaléka esetében.

Következik a szórakoztató elektronikai készülék, ruházati cikk és divatáru (21-21), autó (18), élelmiszer és ital, valamint étterem (17-17).