Bod Péter Ákos: Nincs válság, csak recesszió – olvasható a Magyar Hírlapban. Hazai fejlesztők szerint nem kell temetni a magyar ingatlanpiacot, de annak beindulásáig külföldi projekteken is kamatoztatják a felhalmozott pénzügyi és szakmai tudást – írja a Világgazdaság. Befellegzett a hagyományos izzóknak: szeptember elsejével a negyvenes égők is eltűntek a gyártósorokról és a nagykereskedelmi forgalomból – tájékoztat a Népszava.

Az Orbán-kormány törekvése hangsúlyozottan arra összpontosult, hogy ne a lakosságot érintő költségvetési megszorításokkal, hanem a munkára ösztönzéssel, valamint az állam aktivitásának növelésével hozza lendületbe a magyar gazdaságot – mondta a Magyar Hírlapnak Bod Péter Ákos, a Corvinus-egyetem tanára. A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke szerint nem az jelenti a problémát, hogy a kormány magasabb állami tulajdont kíván elérni bizonyos ágazatokban, hanem az, hogy a vásárlásra igazából nincs költségvetési fedezet.

A szakértő arra a kérdésre: mit szól ahhoz, hogy az állami mobilszolgáltató után a bankokban is több hazai tulajdont szeretne látni a kormány, és ez igaz az energiaszolgáltatásra is, miközben függünk a külföldi tőkétől? Úgy reagált: Kelet-Közép-Európában mindenütt magas a külföldi tőke részaránya a gazdaságokban, Magyarországon különösen, és ez beszűkíti a kormány mozgásterét.

A jelentős piaci pozíciót betöltő magyar ingatlanfejlesztők továbbra is látnak fantáziát a hazai piacban, több projektjük is fut egyszerre, de a szabad kapacitások kihasználása érdekében már jó ideje az országhatáron kívül is igen aktívak.

„Nem gondolom, hogy temettük és temetnünk kell a magyar piacot, de a fejlesztésekhez persze sok mindenre van szükség: elsősorban finanszírozásra, piacbővülésre, továbbá bérlőkre és vásárlóerőre. Ha úgy hozná a helyzet, a TriGranit ma Budapesten 500 ezer négyzetméternyi ingatlanfejlesztést tudna azonnal elkezdeni, ennyi telek áll a rendelkezésünkre, de most nincs miért sietni” – mondta a Világgazdaságnak Török Árpád, a társaság vezérigazgatója. Figyelemmel kísérik a hazai ingatlanpiacot befolyásoló feltételeket és azonnal lépnek, amint azok kedvező irányba változnak.

Befellegzett a hagyományos izzóknak: szeptember elsejével a negyvenes égők is eltűntek a gyártósorokról és a nagykereskedelmi forgalomból. Ugyanakkor a boltok polcain alkalmasint még jó ideig ott lesznek a régi villanykörték, ugyanis sok helyen még a hatvanasok sem fogytak el. Az unió energiatakarékossági, illetve környezetvédelmi célokkal magyarázza a döntést: az áramfogyasztás nem kevesebb mint húsz százalékát teszi ki a világítás, így nem mindegy, mit használunk.

A negyvenes izzók gyártása és nagykereskedelmi forgalmazása is megszűnt szeptember elsején, amivel egy hároméves folyamat ért véget - a hagyományos fényforrások elleni hadjáratát 2009 szeptemberében a százas izzók bevonásával indította meg az Európai Unió, 2011-ben pedig a 60-as égőktől kellett megválnunk – további részleteket a Népszavában olvashat.