Az EnergiaFocus.hu értesülései szerint a dokumentum első írásos változata november végére készül el a szakmai véleményének beépítésével.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselői nem árultak el részleteket arról, hogyan képzelik el, hogy középtávon egy kézbe, vagyis az önkormányzatokhoz kerüljenek a döntő többségében belföldi és külföldi magáncégek birtokában lévő távhőtermelő társaságok és a már a települések tulajdonát képező távhőszolgáltatók.

A távhő- és az erőműfejlesztési cselekvési tervek koncepciójának tegnapi budapesti bemutatóján ezen kívül az is elhangzott a szaktárca részéről, hogy a kapcsolt hőtermelők árazását a közeljövőben rendbe kell tenni. Mint ismert, a hőt és áramot vegyesen előállító egységek a kötelező áramátvételi rendszerből való kizárásuk után kerültek nehéz helyzetbe. A kapcsolt erőművek szerepet kaptak a távhő cselekvési tervben is, amely úgy tudjuk, meglehetősen Budapest-központúra sikerült.

Az erőműfejlesztési terv koncepciója a márciusi első konzultáció óta gyakorlatilag nem változott. Abban továbbra is a paksi atomerőmű bővítése a leghangsúlyosabb fejezet, amit a széntüzelés és a megújuló források egészítenek ki. A tegnapi eseményen viszont valódi vita a Magyarországon várható energiaigényekről alakult ki, mivel a rendszerirányító Mavir évi 1-1,5 százalékos növekedéssel kalkulál. Ezzel szemben az eseményen felszólaló más szakmai szereplők szerint ennél jóval alacsonyabb fogyasztásbővülésre lehet számítani az energiahatékonyság elterjedése miatt.

Holoda Attila, az NFM helyettes államtitkára az eseményen elmondta, hogy a tegnapi konferencia alapján véglegesítik majd mindkét cselekvési tervet, melynek első változatának írásos anyaga november végére készül majd el. Ezt követően újabb szakmai konzultáció kezdődik az anyagokról.

A most bemutatott koncepció tehát még sokat változhat, mindenesetre a távhőtermelők kapcsán megfogalmazott cél kísértetiesen hasonlít a hulladékgazdálkodás átalakítására. Az új törvény értelmében ugyanis csak állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú társaság végezhet hulladékkezelést 2014-től. Mivel a távhőtermelő cégek jelenleg csak elvétve vannak önkormányzati kézben, így az átalakulás meglehetősen tőkeigényes folyamat lenne, amire az eladósodottsággal küzdő települések aligha tudnák előteremteni a szükséges forrást.

Emellett kérdéses az is, hogy a távhő cselekvési tervbe végül beépül-e majd az az elem, amit márciusban mutatott be szaktárca a koncepció kapcsán: az akkor ismertetett elképzelés alapján a távhőről leváló házaknak tovább kellene fizetnie egy bizonyos mértékű díjat a földben lévő vezetékek után. Ez azonban csak akkor jelentene valódi változást, ha a távhő kikerülne a kedvezményes, 5 százalékos áfa-kulcs hatálya alól, ami nyilvánvalóan megnövelné a jelenleg minimális mértékű leválási szándékot. Igaz, a kedvezményes forgalmi adó felülvizsgálata a távhőszektorban ugyancsak téma volt a márciusi konzultáción.