A közleményben kiemelték: a magánbefektető egyes tőzsdei részvényekre vonatkozóan több - az indikatív árat jelentősen befolyásoló - gyanús megbízást adott, amelyeket a teljesülés kizárása érdekében még a tényleges kereskedés előtt visszavont vagy módosított.

A magánszemély elismerte, hogy megbízásai mögött nem volt valós eladási szándék, csupán a piaci szereplőket akarta "tesztelni", saját megfogalmazása szerint "piaci heccként" tekintett a vizsgált megbízásokra.

A valós ügyletkötési szándék nélküli - és nyilvános információvá váló - ajánlatok az indikatív árat jelentős mértékben elmozdították, így alkalmasak voltak arra, hogy félrevezessék a befektetőket a keresleti-kínálati viszonyokról, különösen a részvényárfolyamok alakulásáról - állapította meg az MNB.

A jegybank felhívta a figyelmet arra, hogy piaci manipulációnak tekintendő minden olyan ügyletkötés, eladási vagy vételi megbízás, amely a pénzügyi eszközök keresleti-kínálati viszonyait, illetve annak árát érintően hamis vagy félrevezető jelzést ad, befolyásolva ezzel a befektetők befektetési döntéseit.