A 2009-es nukleáris biztonságról szóló irányelv módosítására vonatkozó javaslat értelmében az ellenőrzést egy nemzetközi szakemberekből álló csapat végezné. Hogy ez pontosan mire terjedjen ki, és hogyan végezzék az ellenőrzést, azt a tagállamok döntésére bízná a bizottság. Emellett ugyanakkor a javaslat azt is előírná, hogy a tagállamok hatóságainak szintén rendszeresen, legalább 10 évente ellenőrizniük kellene, hogy az atomreaktorok teljesítik-e a velük szemben támasztott biztonsági követelményeket. Élettartam-hosszabbítás esetén pedig soron kívüli vizsgálatot is előír a javaslat.
"A tagállamoktól függ, hogy termelnek-e atomenergiát, de a tény az, hogy Európában jelenleg 132 atomerőmű működik. Nekünk a bizottságban pedig az a dolgunk, hogy mindenegyes erőműben a biztonság legyen az elsődleges szempont" - szögezte le Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős tagja.
A javaslat értelmében a tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy ha egy erőműben baleset történik, akkor ne kerülhessen a környezetbe radioaktív sugárzás, új reaktorok építésénél pedig elvárásként fogalmazza meg, hogy ha reaktormag megsérül, akkor annak a létesítményen kívül semmilyen hatása sem lehet. Emellett pedig minden létesítménynek árvíz-, földrengés- és sugárzásbiztos válságkezelési központtal és kríziskezelési forgatókönyvvel kell rendelkeznie.
Az atomerőművek üzemeltetőinek és a létesítményeket ellenőrző tagállami hatóságoknak ezen kívül forgatókönyvet, stratégiát kell kidolgozniuk és közzétenniük arra vonatkozóan is, hogy baleset esetén arról hogyan értesítik az embereket, a lakosságot.
A javaslat ezeken túlmenően azt is szeretné egyértelműen lefektetni, hogy az atomerőművek esetében a tagállami ellenőrző szervek függetlenül működjenek, a biztonsági szempontokat pedig semmilyen esetben sem írhassák felül politikai, gazdasági vagy más társadalmi érdekek.