Nincsen olyan törvényi szabályozás Magyarországon, amely rákényszeríti a közétkeztetésben résztvevő cégeket a megfelelő színvonalú szolgáltatásra. Sőt, az sincs meghatározva, hogy mit jelent a megfelelő szintű szolgáltatás, ugyanis a hatóságok az ételek vitamin-, kalória-, só- és cukortartalmának határértekékéit sem szablyák meg – hangzott el a Védegylet csütörtöki, közétkeztetésről szóló szakmai fórumán.

„A közétkeztetés régóta kritikus terület Magyarországon, az iskolákban és a kórházakban egyaránt. Ennek egyik oldala, hogy a cégekkel az önkormányzatok rendkívül előnytelen szerződéseket kötnek, másfelől pedig hiányzik a törvényi szabályozás” – hangsúlyozta Sarbu-Simonyi Borbála a Védegylet agrárprogram-vezetője az „Élelmiszer-önrendelkezés a közétkeztetésben” címmel tartott konferencián.

A Védegylet álláspontja szerint a termelőknek és a fogyasztóknak joguk van ahhoz, hogy részt vállaljanak, és ellenőrzést gyakoroljanak saját helyi élelmezési rendszereik fölött, fellépve a nagy cégek és nemzetközi szervezetek esetenként káros befolyásával szemben. A közétkeztetés számos szempontból kiemelt küzdőtér az élelmiszer-önrendelkezésért folytatott küzdelemben.

A közétkeztetés azért is különösen fontos, mert a legkiszolgáltatottabbakat, a betegeket és a gyerekeket érinti. „Az elmúlt hónapokban egyre több megkeresés érkezett hozzánk a közétkeztetéssel kapcsolatban” – mondta Sarbu-Simonyi Borbála. – „Ezért gondoltuk, hogy szükség lenne egy olyan konferenciára, ahol a helyi kezdeményezések résztvevői – önkormányzatok, szülői összefogások – lehetőséget kapnak arra, hogy elmondhassák észrevételeiket, aggályaikat a hatóságok képviselőinek és megvitathassák a lehetséges lépéseket.”

A Mintamenza programmal kapcsolatban Sarbu-Simonyi Borbála elmondta, jó kezdeményezésnek tartja, azonban úgy látja nem kellően hatékony, hiszen a cégeket nem kényszeríti rá a változtatásokra.