Ha a tények visszaigazolják azt az adósságcsökkentő pályát, amire a kormány törekszik, akkor véget ér a leminősítések korszaka, és eljön a felminősítések ideje – állítja Barcza György, a Századvég elemzője, aki szerint minden esély adott, hogy megszűnjön hazánk ellen az Európai Bizottság által indított túlzottdeficit-eljárás, mert tavaly és a megelőző években is sikerült három százalék alatt tartani a költségvetési hiányt.

Magyarország ellen a belépés után rögtön elindították az eljárást, a helyzet pedig akkor vált igazán komollyá, amikor veszélybe kerültek a kohéziós alapok: félő volt, hogy az uniós támogatások mintegy felét megvonják – hangsúlyozta. Korábban azért nem voltak szankciók, mert éveken át megígértük, hogy a következő évben teljesítjük a hiánycélt, ez azonban nem így történt, emiatt pedig elveszett a költségvetési hitelesség – mutatott rá a közgazdász a Vasárnapi újság című műsorban.

A kormányváltás idején 3,8 százalékos hiánycélt követeltek Magyarországról, ez jókora terhet rótt erre a ciklusra, korábban ugyanakkor túlságosan engedékenyek voltak az országgal szemben – emlékezetett Barcza. Kifejtette: a szomszédos országok az elmúlt tíz évben néhányszor sikeresen teljesítették a hiánycélhoz kapcsolódó feltételeket, így nem volt hitelességi problémájuk, nem alkalmaznak ellenük szankciót, az Európai Bizottság pedig elfogadja a kormányzatok által kijelölt programokat. A forint erősödésével kapcsolatban a Századvég elemzője megjegyezte: a stabilitás a döntő tényező. A mostani árfolyamszintet megszokták, üzleti terv is csak adott árfolyamszint mellett készíthető, a forint mögött álló tényezők pedig kedvezőek – magyarázta.

A hitelminősítők szerint a legnagyobb probléma jelenleg az, hogy a többletadók tartósan és jelentősen fékezik majd a gazdasági növekedést. A kormány hiába szorítja le a költségvetési hiányt, növekedés nélkül nem csökkenhet érdemben az államadósság-ráta – emelte ki Barcza György. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehet egyértelműen megítélni a többletadók szerepét, mert Szlovákiában a bankadó olyan magas, mint idehaza, és ezzel együtt is jó a növekedési teljesítményük, Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban ugyanakkor súlyos növekedési áldozata volt a hasonló intézkedéseknek. Ha a tények ellenben visszaigazolják azt az adósságcsökkentő pályát, amire a kormány törekszik, akkor nemcsak, hogy véget ér a leminősítések korszaka, hanem eljön a felminősítések ideje – jelentette ki.

Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban megjegyezte: lényegében nincs szükség a Nemzetközi Valutalap segítségére, egy hitelkeretről szóló megállapodás ugyanakkor jól jönne Magyarországnak, de egyelőre úgy tűnik, hogy az IMF elzárkózik ettől a lehetőségtől. Barcza György arról is beszélt, hogy a jegybankot érintő esetleges változásokat felfokozott várakozás előzi meg, sokan súlyos és rossz lépésektől tartanak. Hangsúlyozta: fontos, hogy egy új jegybanki vezetés kommunikációja ne riadalmat, hanem megnyugvást hozzon, ezt szeretik a befektetők. A közgazdász szerint az a szűk látókörű, tisztán pénzügyi szemléletű válságkezelés, ami eddig folyt, önmagában már nem megfelelő. A társadalmi és politikai stabilitásnak együtt kell járnia, az ortodox válságkezelés pedig nem jár tartós eredményekkel – mondta Barcza György a Kossuth Rádiónak.