Húsz évvel a rendszerváltás után is rendszeresen fizet hálapénzt a magyar beteg, és továbbra sem lát kivetnivalót ebben. A hálapénz elleni kezdeményezések tehát eddig nem vezettek sikerre – állapítja meg az Egészségügyi Gazdasági Szemlében ismertetett tanulmány - írja a Világgazdaság.

Baji Petra és Gulácsi László egy 2010-es, Európai Bizottság által finanszírozott magyar kutatást elemezve rámutatnak, hogy a betegek egyötöde fizet az orvosi viziteken átlagosan 16.900 forintot, csaknem fele a kórházi ellátás során átlag 37.300 forintot. Az eredmények érdemben nem különböznek a gyakorlatilag két-három évente zajló kutatások konklúzióitól. Ez viszont azt jelenti, hogy a hálapénzfizetés, mint szokás nem változott jelentősen az utóbbi években.

A mostani kutatás egyik legfontosabb következtetésének a szerzők azt tartják, hogy a magyar lakosság még mindig meglehetősen toleráns a hálapénzzel szemben: a válaszadók több mint fele közömbösen vagy pozitívan ítélte meg a paraszolvenciát. Különösen igaz ez a fővárosiakra, a 65 év felettiekre és az alacsony iskolai végzettségűekre. Több mint 60 százaléka a megkérdezetteknek egyetértett azzal az állítással, miszerint az egészségügyi dolgozóknak fizetett hálapénz elkerülhetetlen az egészségügy alulfinanszírozottsága miatt.

Az emberek hajlandók fizetni a több vagy jobb ellátás reményében, vagy ha úgy érzi, nem kapja meg azt az ellátást, ami várakozásainak megfelel.

A Rezidens Szövetség felmérése szerint az alacsony fizetés mellett a munkaterhelés és a rossz munkakörülmények, valamint a hálapénz tartja leginkább külföldön a magyar orvosokat. Ez utóbbiról a friss diplomás orvosok 90 százaléka akár szerződésben is lemondana, annyira idegenkedik tőle. Jelenleg ugyanakkor mindössze 15 százalékuk utasítja el teljességgel a paraszolvenciát.