- fejtette ki Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a hatóság keddi közleményében.

A MEKH felidézte: a Nemzeti Energiastratégia egyik kiemelt célja, hogy 2030-ra a hazai áramtermelés kilencven százaléka szén-dioxid-mentes legyen, 2050-re pedig az uniós célkitűzésekkel összhangban Magyarország szeretné elérni a karbonsemlegességet. A klímavédelmi akcióterv céljai között szerepel, hogy a következő tíz évben a naperőművek kapacitása több mint a háromszorosára nőjön, illetve 2035-re 200 ezer háztartásnak kellene tetőre szerelt napelemekkel rendelkeznie.

A hivatal elnöke kiemelte, hogy Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett a klímacélok elérése érdekében. A háztartási méretű napelemek teljesítőképessége a 2015-ös 128 megawattról (MW) tavaly szeptember végére 640 MW-ra emelkedett, ami öt év alatt ötszörös növekedést jelentett. A hivatal 2020. szeptember végén 79 681 háztartási kiserőművet tartott nyilván, amelyek közül 65 140-et természetes személyek telepítettek.

A növekedési tendencia még erősebb volt a háztartási méret (50 kW) feletti naperőművek esetén. Ezeknek az erőműveknek a beépített kapacitása az elmúlt öt évben ötvenszeresére nőtt, a 2015-ös 25 MW-ról 1208 MW-ra.

A háztartási méretű és háztartási méret feletti erőművek összesített kapacitása 2015-ről 2020. szeptember végére több mint tízszeresére, 153 MW-ról 1848 MW-ra emelkedett - ismertette Horváth Péter János.

A megújuló villamosenergia-termelést ösztönző legutóbbi METÁR-tender támogatott beruházásainak segítségével tovább bővülhet a környezetbarát naperőmű-kapacitás, és évente újabb 343 gigawattóra (GWh) villamos energiát állíthatnak elő Magyarországon megújuló forrásból. Ez évente 160 ezer háztartás teljes villamosenergia-igényét tudja fedezni - mutatott rá a MEKH elnöke.

Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Energiastratégia adatai szerint a kormány az energiahatékonyság, mint legfőbb célterület mellett az ipari energiahatékonyságot és az elektromos közlekedés térnyerését is kiemelten támogatta. Az operatív programok forráskeretéből a 2014-2020-as időszakban energiahatékonysági beruházásokra és a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésére több mint 600 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás és mintegy 175 milliárd forintnyi alacsony kamatozású hitel állt rendelkezésre.

A MEKH elnöke felidézte azt is, hogy 2012-2016 között a kötelező átvételi rendszer (KÁT) keretében csaknem 215 milliárd forint működési támogatást kaptak a zöldenergia-termelők.

A KÁT-rendszert a METÁR-rendszer váltotta 2017. január 1-jétől, a Nemzeti Energiastratégiában foglaltak szerint 2026-ig a kiosztható maximális éves új támogatás 45 milliárd forint - jelezte.

Horváth Péter János kitért arra is, hogy a megújulók lendületes térnyerése a szabályozói oldalt is kihívások elé állítja, mert a naperőművek termelését biztonságosan kell integrálni a meglévő hálózatba. Hozzátette, hogy az ellátásbiztonság érdekében továbbra sem nélkülözhetők a hagyományos technológiák, és ügyelni kell a megújuló és a hagyományos erőművi kapacitások reális összhangjának kiépítésére és fenntartására.

A MEKH támogatja a zöld távhőrendszerek kialakítását, a biomassza, a biogáz és a geotermikus energia fűtési célra történő hasznosításának növelését, továbbá a környezetbarát közlekedés előmozdítását. A Nemzeti Energia- és Klímaterv célkitűzéseinek megvalósításához a fogyasztóknak is törekedniük kell a hatékony energiafogyasztásra és az energiamegtakarításra, mert a legtisztább energia a fel nem használt energia - áll a közleményben.