A Ház elé kerül a családok csődvédelméről és az adókedvezményük kiterjesztéséről szóló KDNP-s javaslat – erősítette meg Harrach Péter a Magyar Hírlapnak. Akár harminchatmilliárd forint is maradhat a háztartásoknál. Harrach Péter azt mondta, az elmúlt évtizedekben nagy változáson ment keresztül a társadalom, csökkent a gyermekvállalási hajlandóság, kevesebben alapítanak családot, s ez nagyban befolyásolja hazánk jövőjét.

Életmódváltás zajlik, amelyre egyre inkább jellemző az elköteleződéstől, az áldozatvállalástól való tartózkodás, valamint a karrierépítés előtérbe helyezése. A meglévő családokat ezért különösképp is meg kell erősíteni, s itt jutunk el az eladósodottság problémájához. Az árfolyamgát és a végtörlesztés is ezt a célt szolgálta. Ugyanakkor előfordul, hogy az egyébként rendelkezésre álló források felhasználása jelent gondot. A családi csődvédelem intézménye ilyen esetben tud segítséget nyújtani, egy családi csődbiztos személyén keresztül, aki képes megoldani a különböző tartozások átütemezésével, a pénzintézettel való kapcsolattartással, illetve egyéb lehetőségek biztosításával a csődhelyzetből való kikeveredést. Ezt egészíti ki – ha az érintettek együttműködnek – bizonyos idő után az adósság elengedése.

A 2011-es adatok szerint a gyermeket nevelő családok mintegy száznyolcvanmilliárd forintnyi kedvezményt vettek igénybe, de az alacsony jövedelműek nem tudták teljesen kihasználni a lehetőségeket, száztizenkétmilliárdot „bennhagytak” az államkasszában. Ennek egy részét adná oda nekik a javaslatunk, mégpedig úgy, hogy a munkavállalói tb-járulék egy részéből, a nyugdíjjárulékból is leírhatnák a szülők a kedvezményt. Ez konkrétan a fizetés tíz százalékát jelenti, s a jövő évet tekintve ezzel további harminchatmilliárdnyi, gyermekek után járó adókedvezmény maradna a háztartásoknál. Emlékezetes, három gyermek után már havi kilencvenkilencezer forintról van szó, egyelőre az szja esetében. Fontos, hogy a családok helyzete változzon, de az is, hogy maga a család intézménye megerősödjön. Ezért növeljük az anyagi biztonságukat, ám emellett a közgondolkodás formálásával is óvni szeretnénk ezt az alapvető közösségi formát. Természetesen tudjuk, ez elsősorban a civilszervezetek és az egyházak feladata. De az államnak is vannak eszközei. Személyesen is tapasztaltam választókerületemben, például a galgagyörki iskolában, mekkora élményt jelentett a hátrányos helyzetű diákoknak, hogy az Erzsébet-program révén tudtak, illetve tudnak nyaralni. Hasznos és sikeres kezdeményezésről van szó.