A jövő év március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyvvel több meghatározó változás is életbe lép majd az ingók, illetve ingatlanok adásvételi szerződéseivel, így különösen az elővásárlási, a visszavásárlási, valamint a vételi jog gyakorlásával kapcsolatban.

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) az ingók, illetve ingatlanok adásvételével kapcsolatban több kérdésben is hasznos és praktikus változásokat hoz majd. Az új szabályozás lehetőséget teremt többek között arra, hogy az elővásárlási jogot szerződésben egyszerre akár több személy javára is megalapítsák. Egymással konkuráló elővásárlási jogok már eddig is léteztek a törvény erejénél fogva – például osztatlan közös tulajdon esetén, vagy termőföld értékesítésekor a szabályozás szerinti lehetőséget és sorrendet betartva.

'A változtatásnak a gyakorlatban azért van jelentősége, mert nem ritka, hogy például több befektető egyidejűleg érdeklődik ugyanazon ingatlan iránt, de finanszírozási, árazási, stratégiai megfontolásból, vagy csak egyszerűen az eladási szándék hiányában az adott helyzetben még nem jöhet létre a tranzakció. A befektetők ekkor elővásárlási joggal is próbálják bebiztosítani a jövőbeli megállapodást. Ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa mindegyik érdeklődőnek biztosíthatja az elővásárlási jogot, és a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésnek sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat.' – mondja Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda partnere.

Az ingatlanok visszavásárlásával kapcsolatban is új helyzetet teremt az új Ptk., ugyanis lehetővé teszi, hogy a felek a visszavásárlási árat, vagy az annak számításául szolgáló módszert piaci alapon, szabadon állapítsák meg, szemben a mostani szabállyal, amely a dologgal kapcsolatos hasznos ráfordításoktól eltekintve alapvetően egyenlőségjelet tesz az eredeti ár és a visszavásárlási ár közé. „Ezzel a rendelkezéssel teljes egészében piaci alapokra helyezi a visszavásárlási ár meghatározását az új Polgári Törvénykönyv. A jövő évtől a felek az árazást meghatározhatják - a mindenkori piaci viszonyokat jobban leképező - formulák vagy képletek alkalmazásával, a visszavásárlás idején adott - akár az eredeti vételárnál alacsonyabb - forgalmi értékre hivatkozva is” – húzza alá Györfi-Tóth Péter. Megszűnik a visszavásárlási jog időbeli kiköthetőségének korlátozása is, az ötéves plafon kikerül a jogszabályból.

A vételi jog esetében is megszűnik az öt évre szóló korlátozás, amely kedvező újításnak tekinthető, ugyanis az időtartam behatárolása gyakorlati problémákat vetett fel, és nehezen volt magyarázható a piaci szereplők számára. „A tiszta ingatlanbefektetések esetében a vételi joggal is biztosított jövőbeni ügyleteknél semmi sem indokolta az időbeli korlátozást.

A kötelezettségvállalások meghosszabbítása nehézségekbe ütközött és nem minden esetben volt kikényszeríthető. Kedvezőbb helyzetet teremt, ha erről a kérdésről az érintett felek szabadon állapodhatnak meg ” – véli Györfi-Tóth Péter. Az új Polgári Törvénykönyv pótol egy korábbi hiányosságot is, és nevesíti a vételi jog párját, az úgynevezett vételi kötelezettséget eladási jogként definiálva azt, amelyet egyébként a felek a szerződési szabadság talaján állva a gyakorlatban már eddig is alkalmaztak, így most már ezt törvény által nevesített jogként gyakorolják majd a jövőben.