A vizsgálócsoportot vezető bíró a közrádióban elmondta: ötven ilyen jogerős ítéletet kértek be és tekintettek át, ennek során derült ki, hogy a devizaszerződésekre vonatkozó jogszabályok dzsungelében egymásnak is ellentmondó passzusok vannak, amik miatt a bírói ítélkezés sem lehet egységes, például a sokat kifogásolt egyoldalú szerződésmódosítási kikötések ügyében sem.

Januárban a Kúria keretein belül több joggyakorlat-elemző csoportot állítottak fel, az egyiknek a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perek áttekintése volt a feladata. Elsősorban az egyoldalú szerződésmódosításokra figyeltek, vagyis arra, amikor a pénzintézet kiköti, hogy a szerződésen bármikor változtathat, és ami persze a gyakorlatban az ügyfélnek jelent többletkiadást.

Nagyon sok perben hivatkoztak arra a felek, hogy nem tartják tisztességesnek ezt a kikötést, és volt olyan ítélet is, ahol bíróság nem találta tisztességtelennek ezt a szerződéses megoldást. Ez az a kérdés, ahol most a Kúriának állást kell foglalni, és tisztáznia kell: melyik az a kör, ahol ez a konstrukció még tisztességesnek minősül, és melyik az, ahol már nem - magyarázta a közrádióban Osztovics András.

A vizsgálócsoport javaslatait a jegybankkal, a pénzügyi felügyelettel is egyeztetik, majd azt a Polgári Kollágium tárgyalja decemberi ülésen.